Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)

1990-02-01 / 1. szám

200—1

180-160-140-'20-100--80-*

200-j 180 i 160 » 140- •20- Ю0- 80

4. ábra. A photopikus ERG b-hullámának amplitúdóváltozását mutatja alcsoportonként

A Reergin kezelés során lényeges mellékhatást, gyógyszer interakciót nem észleltünk. Néhány esetben a betegek kismértékű súlygyarapodásról számoltak be, de emiatt a kezelést egyetlen esetben sem kellett abbahagyni.

Megbeszélés

Napjainkban a vascularis betegségek, így a vizsgálatban szereplő diabetes mellitus és hypertonia, népbetegségnek számítanak, szemészeti szövődményeik, különös tekintettel a diabeteses retinopathiára, a vaksági statisztikák előkelő helyén szerepelnek, gyógyításuk ma is megoldatlan kérdés.

A vascularis betegségekben fellépő, hipoxia és/vagy szubsztráthiány okozta intermedier anyagcserezavar nem specifikus elváltozás — bár a retinát bizonyos metabolikus sajátosságai fokozottan sebezhetővé teszik [7]. Diabeteses betegek szemészeti szövődményeinek késleltetésében Brooser [3] is az anyagcsere rendezésének alapvető szerepét hangsúlyozza.

Az aszparaginsavból és glutaminsavból álló Reergin tabletta — támadáspontjának megfelelően —- egy nem specifikus kompenzálási lehetőség a vascularis kórképekben fellépő sejtanyagcsere-zavar enyhítésében [6].

Vizsgálatsorozatunk eredményei a Reergin tablettának a retina mikrocirkulációjára, és funkcionális állapotára gyakorolt kedvező hatását tükrözik. A fluoreszcein angiográfia, ami a retina érrendszeréről, keringési zavarairól a legtöbb információt adja [2], a hypertoniás retinopathiában szenvedő betegeknél kifejezett javulást mutatott.

Konvencionális ERG vizsgálataink során a b-hullám amplitúdóját tudtuk megbízhatóan mérni és értékelni. Mivel a belső magvas réteg állapota közvetlenül függ a retinális vérkeringéstől, és az ERG b-hulláma ebben a rétegben ered [1], kézenfekvő az összefüggés a b-hullám és a retina-keringés változásai között. (Megjegyezzük, hogy az átlagolt ERG komponenseit tekintve pl. diabeteses retinopathiában a b-hullám amplitúdó-változásait megelőzi az oszcillatórikus potenciál, és a b-hullám időparamétereinek változása [5, 10]).

54