Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-02-01 / 1. szám
Az A- csoportba tartozó látászavarok nem különböznek a 2. ábrán látható normális értékektől. A B= és C= csoportokba sorolható betegek regisztrátumait mutatjuk be a következőkben. A 3. ábrán egy 21 éves nőbeteg regisztrátumai láthatók. A vizsgálat előtt kb. három héttel vette észre, hogy bal szemével homályosabban lát. Korábban említésre érdemes betegsége nem volt. Gyógyszert nem szed, nem dohányzik. Egyéb kísérő tünetet nem vett észre. A látásélesség jobb oldalon 1,0 bal oldalon az első észleléskor 1,0 a vizsgálat időpontjában 0,9 volt. Szemtükrözés során patológiás eltérés nem volt észlelhető, a látótér és a színlátás normális volt. A vizsgálat során normális PERG válaszokat rögzítettünk mindkét oldalon. A VEP a jobb oldalon normális amplitúdójú és latenciájú volt, míg a bal oldalon megnyúlt latenciaérték, jobb oldalinál kisebb amplitúdójú válasz volt mérhető. A vizsgálati eredmények alapján a retinális eredet kizárható, és a bal n. opticus vezetési zavarának hátterében álló neuritis egyértelműsíthető. 43 éves, 19 éve ismert sclerosis multiplexes nőbeteg regisztrátumai láthatók a 4. ábrán. Betegsége kezdete óta több ízben volt látóideggyulladása. Látásélessége a vizsgálat időpontjában a jobb oldalon 0,5 a bal oldalon 0,7 volt. Zárójelentései alapján látásélessége az utóbbi 2 évben nem változott. Szemtükrözés során jobb oldalon kissé sápadtabb volt a papilla, bal oldalon kóros eltérés nem volt látható. A vizsgálat során jobb oldalon az ellenoldalinál kisebb amplitúdójú PERG válaszok voltak rögzíthetők. Mindkét oldalon megnyúlt a n. opticus vezetési ideje, de a jobb oldalon a latenciaidő nagyobb mértékben növekedett, mint a bal oldalon. Jobb oldalon a VEP amplitúdója kisebbnek mutatkozott, mint a bal oldalon. A vezetési idők megnyúlása egyértelműen a demyelinizáció jelenlétére utal. A jobb oldalon mérhető kisebb amplitúdójú PERG válasz alapján — ami csökkent ganglionsejt aktivitásra utal — megállapítható, hogy ezen az oldalon egy kezdődő látóideg atrophia következtében kialakuló retrográd ganglionsejt pusztulás jött létre. Az 5. ábrán egy 25 éves férfi vizsgálati eredményei láthatók. Két hónappal a fenti méréseket megelőzően egy autó elütötte. Feje a motorháztetőre vágódott, eszméletét elveszítette, melyet csak két órával a baleset után nyert vissza. Ekkor vette észre, hogy bal szemén rendkívül rosszul lát. Látása azóta lényegében nem változott. Rtg és CT vizsgálattal törés nem volt kimutatható. Neurológiai vizsgálat során a bal oldalon az ellenoldalinál renyhébb, de kiváltható pupilla-reflexeken kívül kóros eltérés nem volt észlelhető. Vizus jobb oldalon 1,0 bal oldalon csak kézmozgáslátás volt. A balesetet megelőzően vizusa mindkét oldalon biztosan 1,0 volt (foglalkozása miatt rendszeres ellenőrzéseken vett részt). Funduson látható eltérés nem volt. Ebben az esetben eltekintettünk szimultán látókérgi kiváltott potenciál elvezetésétől, ugyanis a beteg látásélessége annyira rossz volt, hogy a megfelelő akkomodáció és fixáció elérése érdekében kénytelenek voltunk a másik szemet igénybe venni erre a célra. A bal szemen különben flash VEP vizsgálatot végezve csaknem kioltott válasz volt rögzíthető. Ahogy az az 5. ábrán látható, a jobb szemhez képest a bal szemen csak igen kis amplitúdójú PERG válasz volt rögzíthető, melynek az oka valószínűleg egy n. opticus laesiot követő retrográd ganglionsejt-pusztulás. Megbeszélés Mintaváltással kiváltott elektroretinogramok, valamint szimultán elvezetett kérgi kiváltott válaszok megfelelő berendezéseket használó laboratóriumokban megbízhatóan rögzíthetők. Jól megválasztott mintanagyságot használva 22
