Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-02-01 / 1. szám
Szemészet 127. 13—17. 1990. A Szent-Oyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának* (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) és Ideg- és Elmegyógyászati Klinikájának** (igazgató: Szilárd János egyetemi tanár) közleménye Látókérgi kiváltott válaszok vizsgálatának jelentősége a sclerosis multiplex diagnózisában MOLNÁR KATALIN*, PÁLÍI SÁNDOR** ÉS JANÁKY MÁRTA* A sclerosis multiplex (SM) diagnózisa nem könnyű feladat, több demyelinisatios góc egyidejű kimutatása alapján történhet [2]. Az SM diagnózis felállítása, illetve a betegek csoportosítása nem egységes, többféle kritériumrendszer is használatos [1,2—17]. Ennek oka főleg a laboratóriumok eltérő diagnosztikus lehetősége. Sajnos, sok esetben nincs lehetőség a legkorszerűbb, a demyelinisatios gócokat biztosan kimutató vizsgálómódszerek elvégzésére (NMR, VE P = látókérgi kiváltott válasz, BERA = auditorikus kiváltott válasz), pedig a betegség progresszív jellege miatt a diagnózis korai felállítása feltétlenül indokolt. A SM folyamán gyakori a látópálya demyelinisatios folyamata [5—8, 10—14, 16—19]. Egyik megnyilvánulási formája lehet az acut neuritis retrobulbaris. A beteg szemészeti panaszokkal jelentkezik a szemorvosnál, aki a tünetek és a kórlefolyás alapján felveti az SM gyanúját. Diagnosztikus problémát okoz a betegek másik csoportja, amikor a panaszok bizonytalanok, látászavar nem jelentkezik, vagy esetleg csak múló kettőslátás. A panaszok és az egyéb vizsgálati leletek alapján a neurológus, idegsebész felvetia SM lehetőségét. Régóta ismeretes, hogy ilyenkor is gyakran kimutatható a nervus opticus szubklinikus károsodása [5—8, 10—14, 16—19]. A demyelinisatio következtében létrejött nervus opticus laesio jellegzetes vizuálisan kiváltott válaszgörbét (VER-görbét) eredményez [5, 7, 10—11]. Jellemzője a P100 hullám (fő pozitív komponens) látencia idejének megnyúlása; mely a betegség tünetmentes időszakában is detektálható. A VEP-vizsgálatokkal egyidejűleg elvégzett szemészeti vizsgálatok (fundus, visus, látótér) is mutathatnak eltérést, még szubklinikus esetben is, melyre jellemző a változékonyság a betegség lefolyása során [14]. A SZOTE Szemészeti Klinikáján több mint 10 éve minden SM-gyanús neurológiai vagy szemészeti betegnél elvégezzük a VEP-vizsgálatot is a rutin szemészeti vizsgálatok mellett. Jelen közleményünkben az elmúlt 3 év beteganyaga alapján arra kerestünk választ, hogy milyen arányban kaptunk kóros látókérgi kiváltott választ SM gyanúja esetén, azaz vizsgálataink mennyiben segítették a diagnózis felállítását. Kezdetben Bwwer-kritériumok [1] után, 1986 óta a Pos er -kritériumok' [17] szerint állítják fel a SM diagnózisát a Szegedi Neurológiai Klinikán. Poser kritériumai [17] szerint definitívnek (biztosnak) tekinthető a betegség, ha aliquor immunológia pozitivitása mellett a VEP-vizsgálat is pozitív eredményt ad. Valószínű SM-csoportba sorolható a beteg, ha a liquor pozitivitása mellett a VEP és egyéb kiváltott válasz vizsgálat negatív eredményű. Beteganyag és módszer 40 SM gyanús beteg — 16 férfi és 24 nő — klinikai adatait értékeltük. Életkoruk 17—52 óv, átlag 31 év volt. A látásélesség, fundus és látótér vizsgálata mellett, a két íemet külön-külön ingerelve 20’ és 40’-es sakktáblamintás mintaváltásos ingerrel 13
