Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)

1990-08-01 / 3. szám

láris savanyú proteint (GFAP) (Dakopatts, Dánia) és LeuMl-t (Beckton Dickinson M. V. Calif.) használtunk. A fenti ellenanyagokkal kimutatható szöveti komponenseket tüntettünk fel az I. táblázaton. Pozitív reakció esetén a szövetben jelenlévő primer ellenanyaghoz a gyárilag előállított primer monoclonalis vagy polyclonalis ellenanyag specifikusan kötődik. A reakciót peroxidaseval jelölt, a primer ellenanyagra szintén specifikus, másodlagos ellenanyag segítségével localisáltuk és chromogen substrattal (3,3-diaminobenzidin-tetrahydrochlorid), tettük láthatóvá. Kontrollként azonos speciesből származó, ún. non-immun serumot használtunk.

Eredmények

Az eltávolított membránokat morfológiai felépítésük szerint a következőképpen osztályozhatjuk:

1. sejtdús, relatíve kevés kollagénrostot tartalmazó membránok, (1. ábra),

2. rostdús sejtszegény vagy acellularis membránok (2. ábra),

3. rostdús és sejtdús részeket egyaránt tartalmazó „kevert” membránok (3. ábra).

Ad 1. A sejtdús membránokban általában kevés, rövid, nyalábokba nem rendezett kollagénrostot találtunk, amelyek savanyú GAG-tar talma kifejezett volt: alciánkékkel pozitív, toluidinkékkel 3,2 pH mellett erős metachromasiát adtak. Két ilyen membrán az enucleatios anyagból származott, egyik esetben epiretinalis helyzetű volt. Egy esetben a gyermek 21 hónapos volt az eltávolítás idejében.

1. ábra. Sejtdús, rostszegény „fiatal” membrán. HE 120 X

2. ábra. Rostdús, sejtszegény „érett" membrán. HE 160 X

3. ábra. Az érett membrán nyalábokba rendezett coUagén-rostokat tartalmaz. Phenol reakció, polarizációs optikai felvétel, 160 X

130