Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)
1989-02-01 / 1. szám
Szemészet 126. 7-9. 1989. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye A szemfenéki vénás elzáródás és a nyitott zúgó glaucoma HAMMER HELGA, NÉMETH JÁNOS és ANDRISKA MARIETTA A diabeteses retinopathia után az ideghártya második leggyakoribb érbetegsége a vénás rendszer thrombosisa. Kialakulásában a vérviszkozitás növekedésével járó betegségek (leukaemia, policytaemia, para- és dysproteinaemia, coagulopathiák stb.), lokális és általános érbetegségek (diabeteses angiopathia, hypertonia, arteriosclerosis, periphlebitis stb.) és a vénát érő külső nyomás fokozódása (glaucoma, a vénával közös hüvelyben futó arteria sclerosisa stb.) játszhat szerepet. Az irodalmi adatok többsége szerint a nyitott zugú glaucomában szenvedők 10—40 százalékánál alakul ki vénaocclusio [2,6,13,9]. Ennek az összefüggésnek az oka nem ismert. Ezért jelen munkánkban klinikánk betegei és ezen belül a nyitott zugú glaucomások között vizsgáltuk a szemfenéki vénás thrombosis gyakoriságát, valamint azt, hogy a glaucoma simplexben szenvedők között milyen gyakorisággal észlelhető egyéb, vénás thrombosis iránt hajlamosító betegség (hypertonia, ischaemiás szívbetegség, hypercholesterinaemia, a vérviszkozitás növekedésével járó betegség és a sclerotikus fimdus). Módszerek Betegek. A retina vénás thrombosisának és a nyitott zugú glaucomának az előfordulását a klinikánkon 1983 és 1987 között ápolt 13 485 beteg között vizsgáltuk. A thrombosist a klinikai kép, míg a glaucoma simplexet az intraoculáris nyomás (IOP) mérése, a gonioscopiás lelet és a tomographia alapján kórisméztük. Betegeinknél a korábbi vagy a klinikán végzett belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálatokkal meghatároztuk a hypertonia, az ischaemiás szívbetegségek, a diabetes mellitus, a vérviszkozitás növekedésével járó betegségek és a hypercholesterinaemia gyakoriságát. Statisztikai módszerek. A különböző, általunk összeállított csoportokban az egyes tünetek és betegségek gyakoriságát X2 próba segítségével hasonlítottuk össze. Eredmények A klinikán ápolt 13 485 beteg közül 244-et nyitott zugú glaucoma, 42-t a retina vénás thrombosisa és 19-et a két betegség együttes előfordulása miatt kezeltünk. A 42 vénaelzáródásban szenvedő beteg közül 30-nál törzs-, 12-nél ág-, míg a 19 vénaocclusióban és nyitott zugú glaucomában szenvedő beteg közül 13-nál törzs-, 6-nál pedig ágelzáródást észleltünk. Azaz glaucoma simplexben szignifikánsan gyakrabban fordult elő véna thrombosis, mint a klinika teljes beteganyagában, azonban a törzs és ág thrombosisok gyakorisága nem különbözött jelentősen a két csoportban (I. táblázat). A 19 szemfenéki vénás elzáródásban és nyitott zugú glaucomában szenvedő beteg mindegyike mellé 1—1 azonos nemű és korú (az eltérés legfeljebb 3 év volt) csak vénaocclusióban és csak glaucoma simplexben szenvedő beteget választottunk a klinikán ápoltak közül. A csak thrombosisban szenvedők esetében tekintettel voltunk arra is, hogy ág vagy törzs thrombosis állt-e fenn. Az így nyert három csoportban összehasonlítottuk a hypertonia, az ischaemiás szívbetegségek, a diabetes mellitus, a vérviszkozitás fokozódásával járó betegségek, a hypercholesterinaemia és a sclerotikus fundus gyakoriságát. Eredményeink szerint a thrombosisos állapotokban — függetlenül attól, hogy az glaucoma talaján alakult-e ki vagy attól függetlenül — szignifikánsan gyakoribb a hypertonia és az ischaemiás szívbetegségek előfordulása, mint az azonos ne7
