Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)

1989-02-01 / 1. szám

[11, 15, 16, 41, 42, 43]. Kollagén betegségben számíthatunk a cornealis kolla­gén károsodására is. RA betegek szinovialis folyadéka degradálja a kollagént in vitro [29]. Kollagén betegségekben csökken a cornealis stroma keratociták általi reprodukciója és kortikoszteroidok is csökkentik a cornealis fibroblasz­­tok metabolizmusát. A szaruhártyához, anyagát tekintve hasonló összetételű bőr helyileg adott kortikoszteroidra RA-ben elvékonyodik, egészséges egyén­ben azonban ez nem következik be [21, 29]. Autoimmun folyamatok fontos szerepet játszanak a kötőszöveti alapbetegség és annak szemészeti manifesz­­tációja létrejöttében [8, 12, 15, 31, 32]. A perifériás corneafekélyesedés, illetve nekrotizáló scleritis rossz prognózist jelent a RA beteg általános állapotára is; ezen betegek mortalitása nagy, elsősorban a szisztémás vasculitis miatt, ami­nek jó indikátora a szem megbetegedése [20]. A szaruhártya védelmében és táplálásában norm, körülmények közt szerepet játszik a könny is. KCS-ban ez hiányzik [29]. A könny enzim- és immunoglobulin-tartalma, valamint a cor­­neális fekély között összefüggés található [9]. A kezelésben szóba jönnek mindazok a szerek és módszerek, amelyek gátol­ják a kollagenázt és egyéb proteolitikus enzimeket [16, 41, 43], illetve akadá­lyozzák annak keletkezését [11, 20]. Ezen szerek között ismertebbek az EDTA, cisztein, acetylcisztein, Bisolvon, szérum. Utóbbinak talán a fibronectintartal­­ma hat [37]. Nem lehetetlen, hogy a subconjunctivalisan adott heparin [4, 15] jó hatásában is szerepe van a kísérő bevérzésnek. Szövetragasztók (17, 18, 25, 27] részben a kollagenáztermelés gátlásával hatnak, másrészt alkal­masak lehetnek kis perforációs nyílás zárására is. Utóbbi esetben hatásosabb védő-kontaktlencse felragasztásával együtt. Antibiotikumok használata álta­lánosan elfogadott. A C-vitamint általában hasznosnak tartják, azonban le­írták lokálisan és szisztémásán nagy adagban adott C-vitamin káros hatását is szaruhártya-fekélyben [36]. Kortikoszteroidok jó hatását is leírták, bizonyos esetekben [4, 12, 40] azonban RA-ban, különösen KCS-val együtt jelentősen súlyosbítja a cornea kifekélyesedését, elősegíti perforációját [6, 23, 29, 40, 43]. Az immunoszupreszív szerek közül legértékesebbek a cyclosporinok [7, 24, 34, 45]. Plazmaferezissel való kombinálása is szóba jön [13]. A műtétes beavat­kozások közül conjunctiva excisiót, illetve peritomiát kollagenázgátlás és immunológiai okok indokolnak [2, 12, 13, 22, 28]. Cryopexiával való együttes alkalmazása előnyös lehet [2]. Keratoplasztika esélyeit nagyon rontja a transz­plantáció sikere érdekében adott kortikoszteroid terápia [1, 3, 14]. Pontosnak tartjuk a megelőzést, a kortikoszteroidok lokális szemészeti alkalmazásának kerülését RA betegeken. összefoglalás A szerző két rheumatoid arthritises nőbetegen észlelte a szaruhártya poszt­operatív kifekélyesedését. A megelőző műtét az egyik esetben szürkehályog­­kivonás, a másikban pedig scleritis necrotisans miatti szájnyálkahártya transz­plantáció volt. A folyamat konzervatív kezelés mellett progrediált, majd újabb műtét után az előbbi beteg teljes látással gyógyult, a második betegsége megnyugodott. A szerző saját tapasztalatai és a kórkép irodalmának áttekin­tése alapján tárgyalja a lehetséges okokat és kezelési módokat, felhívja a figyelmet a lokális kortikoszteroid terápia kockázatára. IRODALOM: 1. Alberth B., Nagy Z.: Szemészet 116, 71 (1979). — 2. Arentsen, J. J., Christiansen, J. M., Maumenne, A. E. : Am. J. Ophthalmol. 81, 194 (1976). — 3. Arentsen, J. J., Laibson, P. R., Cohen, E. J. : Ophthalmic Surg. 16, 29 (1985). -— 4. Aronson, S. B., Elliot, J. H., Moore, T. E., O’Day, D. M. : Am. J. Ophthalmol. 70, 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom