Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 3. szám
fontos szerepet. Ezenkívül több izom, így a m. orbicularis oculi, a mm. tarsales inai tapadnak a pillaváz felszínén. A m. levator pp. superioris elsőrendű tapadási helye a felső pilla váz. A tarsus szövettani szerkezetét tárgyaló irodalom nagyon szegényes. Az utóbbi 4 évtizedből csak néhány közleményt találtunk (Wolokonenko 1936, Goto 1950). A legutóbbit Rohen írta 1953-ban. Anyag és módszer A vizsgálatokat 9, műtét közben nyert felső tarsusdarabokon végeztük. A 2,5%-os glutaraldehyd oldatban történt rögzítés után a szövetdarabokat araldytba ágyaztuk. Kontrasztfestés uranylacetáttal és óloméitráttal. A felvételeket JEM 7/A típusú elektronmikroszkóppal készítettük. Eredmények A pillaváz kötőszövete egyáltalában nem szabálytalan rosttömeg, hanem jellegzetes szerkezetet mutat (Rohen 1953). Keresztmetszeteken a pillaváz felépítése leginkább a hyalin porchoz hasonlít. A szemhéj bőréhez és a kötőhártyához kötőszövet rögzíti. Ez a kötőszövet a bőr felé laza szerkezetű, a bőr a tarsus fölött elmozdítható. A kötőhártya felé eső kötőszövet tömöttebb szerkezetű. A tarsalis kötőhártya szilárdan rögzül a pillavázhoz. A két kötőszövetes 2. ábra. A pillaváz jellegzetes elrendeződésű kollagén kötegel. Elektronmikroszkópos jelvétel. Végnagyítás 43 000 X 138
