Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 2. szám
Vizsgálati eredmények A biopsiás anyag szövettani vizsgálatával Boeck-sarcoidosisnak megfelelő képet észleltünk. A laza subepithelialis kötőszövetben számos kicsiny sarjszövetgócot figyeltünk meg, amelyek főleg epitheloid sejtekből, és mérsékelt számban Langhans-típusú óriássejtekből, ill. kevés lymphocytából álltak (1. ábra). Az utóbbiak főleg a sarjszövet szélén helyezkedtek el. A sarjszövetgócokban sok argyrophil rost volt kimutatható Sweet—Gordon-féle ezüstözéssel (2. ábra). Elhalást vagy elsajtosodást nem láttunk. Gombát, vagy Ziehl— Neelsen festéssel saválló baktériumot nem tudtunk kimutatni, malignitás jeleit nem láttuk. A mellkas rtg-vizsgálat a tüdőkben friss gyulladásra utaló eltérést nem talált. A felső lebenyben babnyi, mindkét bázison borsónyi, kerek, kemény árnyék, a bal hilusban több kisebb meszes nyirokcsomó volt látható. Az összehasonlító dorso-ventralis irányú kézfelvételen sarcoidosisra utaló eltéréseket láttunk. Az alap- és középpercek diaphysise minimálisan kiszélesedett, a spongiosa állomány, valamint a corticalis elmosódott határú, helyenként a corticális kifejezett elvékonyodása is megfigyelhető volt. A fejecsek területén kisebb cystosus jellegű eltérést észleltünk. A fenti eltérések mindkét kézen megfigyelhetők voltak, a jobb oldalon valamivel kifejezettebben. Az ízület- és csontscintigraphia eltérést nem mutatott. A Mantoux-próba anergiás volt, a szérum-immunglobulinok emelkedett értéket mutattak, a vörösvérsejtsüllyedés 25 mm/óra volt. A lokális és szisztémás steroid kezelés mellett a beteg Corinfart, Panangint, Nitropentont és Prolixant kapott. Két hét múlva szemészeti leg gyógyultan távozott. Megbeszélés A sarcoidosis tünetei attól függőek, hogy mely szervrendszert vagy szervet érinti a localis infiltratio [4, 26]. Kötőszövet-sarcoidosis esetén a megjelenő csomócskák tömör, fájdalmatlan, a kötőhártyán mozgatható, és a szemgolyó szintjéből előemelkedő elváltozások. Lehetnek szürkéssárgák, sárgák, sárgásvörös és barnás színűek, méretükben a pontszerűtől a több miliméterig változóak. A sarcoidosis diagnosztikus kritériumaihoz tartozik a granulomak szövettani kimutatása [13]. Szisztémás sarcoidosis gyanúja esetén, szemészetileg tünetmentes esetben is, a diagnózis megerősítésére indokolt az alsó kötőhártyaáthajlásból a biopsia elvégzése [1, 24, 28], mivel sarcoidosisban a kötőhártya 8,7—64%-ban érintett lehet [1, 8, 16]. Keratoconjunctivitis rosaceában a kötőhártya és episcleralis csomók kórszövettani képe hasonlít a sarcoidosisban talált hoz. Ezért az egyéb klinikai, a röntgen- és laboratóriumi adatok is fontosak a sarcoidosis diagnózisának felállításához [2]. Ugyanígy, ha a szemészeti elváltozás kevésbé típusos helyen van, például a n. opticus vagy a könnytömlő érintettsége esetén [21]. Ismertetett esetünkben a szövettani elváltozás Boeck-sarcoidosisnak megfelelő volt. A hisztológiai diagnózist, melyet sarcoidosis esetén elsődlegesnek kell tekintenünk, megerősítették az anergiás Mantoux-próba, az emelkedett szérum-immunglobulin értékek, a kézfelvételen észlelt phalangealis cystosus felritkulások, és a beteg ízületi panaszainak együttes előfordulása. Összefoglalás A szerző ritkán előforduló bulbaris kötőhártya sarcoidosis esetükről számol be, melyet elsősorban kórszövettani vizsgálattal, valamint egyéb, a sarcoidosisra jellemző laboratóriumi- és röntgeneltéréssel igazolt. 123
