Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 2. szám
Az uveitisek jobb és bal szemen való előfordulása IV. táblázat Halle Szeged bal % jobb % bal % jobb % Uveitis anterior 87 43,7 80 40,2 203 46,1 172 39,1 Uveitis posterior 12 6,0 9 4,5 21 4,8 17 3,9 Uveitis totalis 5 2,5 6 3,1 14 3,2 13 3,0 összesen 104 52,2 95 47,8 238 54,1 202 45,9 V. táblázat Az uveitisek egy vagy két szemen való meg oszlói. sa Halle Szeged egyoldali kétoldali egyoldali kétoldali eset % eset % eset % eset % Uveitis anterior 167 71,0 30 12,8 375 72,6 66 12,8 Uveitis posterior 21 8,9 — — 38 7,4 7 1,4 Uveitis totalis 11 4,7 6 2,6 27 5,2 4 0,8 Összesen 199 84,6 36 15,4 440 85,1 77 14,9 VI. táblázat Az uveitisek hónapok szerinti előfordulása Hónapok í. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Halle 21 28 25 24 21 15 22 19 18 11 27 13 % 8,6 11,4 10,2 9,8 8,6 6,1 9,0 7,8 7,3 4,5 11,5 5,3 Szeged 41 50 43 49 41 43 40 41 39 42 49 39 % 7,9 9,7 8,3 9,5 7,9 8,3 7,7 7,9 7,5 8,1 9,5 7,5 Mindkét beteganyagban egy szifiliszes eredet fordul elő. A vírus infekciók közül kiemeljük, hogy Szegeden a herpes zooster okozta uveitis kétszer gyakoribb volt, mint Halléban. Mindkét beteganyagban nagy arányban fordul elő reumatoid arthritis és M. Bechterew, mint etiológiai faktor. Halléban a fogászati, Szegeden a fül-orr-gégészeti góc a leggyakoribb. A diabetes mellitus mint hajlamosító faktor szerepel (VII. táblázat). Megbeszélés Nem kétséges napjainkban, hogy az uvea gyulladásaiban az autoimmun folyamatok jelentős szerepet játszanak. Woods már 1960-ban megállapítja, hogy a nongranulomatosus uveitisek létrejötte antigén-antitest reakción alapul [14]. Az uvea szövet saját autoimmunitásának megismerése új megvilágításba helyezi az autoimmun etiológiát. Az autoimmun mechanizmus azonban nem szükségképpen primer oka az uvea gyulladásainak. Számos szemorvos egyetért abban, hogy korábban lezajlott góc-eredetű gyulladások érzékennyé tehetik az uveális tractust, melynek alapján secunder immunizáció indul meg [10, 7], 67
