Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 4. szám
[Bartók, 2]. Az 1700-as évek második felébe Kern Tóbiás [14] német nyelvű, könyvében már csak catharactát (sic!) és suffusiót említ. Plenk József Jakab [23], aki 1770-től a nagyszombati egyetemen a sebészet és szülészet mellett a szemészetet is előadta, számos szürkehályog fajtát különböztetett meg, de mindet az általa megfelelőnek tartott jelzővel ellátott cataractanak nevezte. Lassan tehát általánosan elterjedt a cataracta szó, és véglegesen és egyedül ezen a néven nevezték a szürkehályogot. Nyert tehát a szemészet a szürkehályog elnevezésére egy olyan új, a görög nyelvből származó kifejezést, amelyet az ókori görögök sohasem használtak [Hirschberg, 12], és amit a középkori alkalmazói rögtön latinosítottak. Mindazok a szavak, amelyek több mint egy évezreden keresztül a szürkehályogot is magába foglaló betegségcsoportot jelölték, kifejezetten szubjektíve megítélt jelenség nevéül szolgáltak, hiszen nem volt mögöttük anatómiai és fiziológiai tudás. Még az egzakt fogalmak is torzulhatnak, ha az egyik embertől a másikhoz, vagy az egyik nyelvből a másikba kerülnek. Sokkal nagyobb ennek a lehetősége a szubjektív fogalmak esetében. A fordítási torzítások problémájával a magyar orvosi irodalomban Perényi [21] foglalkozott behatóan. Igen szellemes és tanulságos „Nyelvi félreértések — orvosi fogalmak” c. cikkében leírt egy történetet. E szerint a Pester Lloyd című német nyelvű újságban egy cikk jelent meg egy léghajó felbocsátásáról. A német nyelvű szöveg a következőképpen hangzott: „A léghajó egyre magasabbra szállt, mintha Jákob létráján (Jakobs Leiter) emelkedne”. Egy magyar újságíró a cikket átvette. Mivel azonban valószínűleg sem a német nyelvet nem tudta jól, sem a bibliai történeteket nem ismerte kielégítően, a fordítás a következőképpen alakult: ,,A léghajó kapitánya, Leiter Jakab egyre magasabbra kormányozta a Zeppelint. . .”. Leiter Jakab fogalommá vált, és azóta leiterjakaboknak nevezzük a fordításból adódó ferdítéseket. Ügy tűnik, hogy a szemészek által olyan gyakran kimondott és leírt cataracta szó is egy kis szakmai leiterjakab. Az arabok nem a legmegfelelőbb kifejezést találták meg a „Nuzul el ma”-ban, hiszen az előző szavakban még nem volt benne a folyadék kifejezett lefelé áramlása. Constantinus Africanus [4], nem ismervén az eredeti görög szót, a fordításkor a „Nuzul el ma” kifejezésében már meglevő lefelé irányulást kissé eltúlozta, amikor a cataracta szót találta a legmegfelelőbbnek. Őseink humorálpatológiai elképzelése, továbbá a kétszeres fordítási ferdítés az oka annak tehát, hogy a szürkehályog neve cataracta azaz vízesés lett. Összefoglalás Már az ókorban kialakult a humorálpatológiai elképzelés, amely szerint a betegségeket a testnedvek kóros áramlása okozza. Ennek megfelelően a szürkehályogot is magába foglaló betegségcsoport neve a folyadékáramlásra utal szinte minden ókori nép nyelvében. Görögről arabra fordítva, majd görögre ismét visszafordítva a kifejezés torzult. E folyamat eredménye a cataracta (vízesés) szó, amelyet az ókori görögök sohasem használtak ugyan, de a középkortól véglegesen a szürkehályog szakkifejezésévé vált. IRODALOM: 1. August Andreae: Die Augenheilkunde des Hippokrates. Magdeburg, 1843. — 2. Bartók, I. : A magyar szemészet története. Akadémiai kiadó. Budapest. 1954. — 3. Celsus, Cornelius: De re medica libri octo. In Medicae artis prinoipes. Paris, 1567. cit: Magnus, H.: Geschichte des grauen Straares Verlag von Veit und Comp. Leipzig, 1876. — 4. Constantinus Africanus: cit. Jess, A„ 1930. — 5. Desroches- Noblecourt. C.: Tutanhamon, Corvina kiadó, 1985. — 6. Ebers Papyros. In: Zeitschrift für ägyptische Sprache und Alterthumskunde. Leipzig, 1873, B. 11, Cit.: Magnus, H., 181
