Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
Szemészet 12.3 T8—82. lí*86. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Süveges Ildikó egyetemi tanár) és az Egyetemi Vértranszfúziós Állomásnak* (igazgató : Gál György egyetemi tanár) közleménye HLA antigének pseudoexfoliatív és primer nyitott zugú gluacomában SZIKLAI PÁL, KAISER GABRIELLA,* HAJAS KATALIN és POLGÁR JÓZSEF A hisztokompatibilitási antigének a fajon belüli szöveti különbségek hordozói. Ezen rendszerek humán megfelelőjét a HLA-rendszer antigénjei képviselik, melyekből jelenleg több, mint 70 antigént ismerünk. Napjainkban számos olyan betegség ismert, amelyben a HLA antigén megoszlás eltér a normál népesség megoszlásáétól. Becker és mtsainak (1962, 1963) azon megfigyelése, mely szerint primer nyitott zugú glaucomás betegek trabecularis szövetében y-globulinok és plazmasejtek mutathatók ki, felvetette azt a lehetőséget, hogy primer nyitott zugú glaucomák patogeneziséhen valamilyen immunológiai komponens is szerepet játszhat. Waltman és mtsai (1975) a Lancet-ben közöltek elsőként primer nyitott zugú glaucomák és HLA antigének összefüggéséről. Ezt követően megszaporodtak az e témával foglalkozó közlemények, de a közölt adatok egymásnak ellentmondóak voltak. Becker és munkacsoportja (1977) szerint a HLA—В7 és HLA—B12 antigén gyakoribb előfordulású primer nyitott zugú glaucomások között, ezenkívül hasonló betegségben szenvedő amerikai négereknél a HLA— Al és HLA—All szignifikánsan alacsonyabb a kontrollcsoportnál. Olyan ocularis hipertenziós betegek esetén, akiknél idővel látótér károsodás alakult ki, Shin és Becker (1977) a HLA—All és a HLA—Bw35 antigén előfordulását találták csökkentnek. Ellenkező eredményt közöltek Aviner és mtsai (1976), akik primer nyitott zugú glaucomások között a B\v35 antigént emelkedett frekvenciájúnak találták. Az 1970-es évek utolsó harmadában egyre több közlemény cáfolta a primer nyitott zugú glaucomával pozitív korrelációt mutató eredményeket (Mayr és Grabner, 1978, Damgaard—Jensen és Kissmeyer—Nielsen, 1978, Ritch és mtsai, 1978, David és mtsai, 1979, BenEzra, 1978, Ticho és mtsai, 1979, Shaw és mtsai, 1978, Scharf és mtsai, 1978). Hasonlóan ellentmondó adatokat találtunk a pseudoexfoliatív glaucoma és a HLA antigének kapcsolatára is. Olivius és Polland (1980) pseudoexfoliatív glaucomásoknál a HLA—Bw35 antigént találták szignifikánsan magasabbnak, míg Slagsvold és Nordhagen (1980) sem a pseudoexfoliatív syndromásoknál, sem a glaucomásoknál nem talált statisztikailag jelentős HLA antigén különbséget a normál kontrollcsoporthoz képest. Az egymásnak ellentmondó eredményeket több faktor is magyarázhatja. Az egyes szerzőknél nem azonosak a diagnosztikus kritériumok, eltérő a vizsgált betegcsoportok kor és nem szerinti megoszlása. Nem azonos az egyes országok kontrollcsoportjainak etnikai megoszlása, tisztasága. Ismeretes, hogy az egyes HLA típusok változnak a világ különböző részein. Példának említhető, hogy normál japán populációban a 78
