Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
kén látható hasonló, de a jobb oldalinál kiterjedtebb és intenzívebb pontszerű festékszivárgások. A 10 perces felvételeken (6., 7. ábra) jobb oldalon kifejezettebb, bal oldalon mérsékeltebb kiterjedésű, serosus retinaleválásra utaló festékgyülem látható. A látótér vizsgálat megnagyobbodott vakfoltokat és centrális relatív tárgy- és szinscotomát mutatott ki. Retrobulbaris Diadreson inj. után a visus fokozatosan javult, mko 6/9 volt, amikor kontroll angiográfiát végeztünk. Mindkét maculában szabálytalan alakú részben összefolyó hypofluorescens foltok voltak láthatók a chorioidea perfúziós zavara jeleként (8., 9. ábra). A késői felvételeken már nem volt festókszivárgás kimutatható, mindössze a papilla szóién (10. ábra). A hátsó póluson a serosus ablatio megszűnt, hármastükörrel teljesen normális retina, illetve chorioidea rajzolat volt látható. Az angiográfiás leletnek megfelelő elváltozások nem voltak láthatók. Egy hónappal a panaszok kezdete után látásélessége mindkét szemen —0,6 Dsph korrekcióval 6/6? volt. Tensiofokozódás nem volt. Három hónap múlva panaszai bal szemen ismét jelentkeztek. Visusa 5/20-ra romlott, most a hátsó pólusokon néhány durvább pigmentfolt volt látható, papillái ismét vérbővebbek lettek, az ismételt FLAG vizsgálat a maculákban az előbbiekben látott összefüggő hypofluorescens területen csak apró, kerek sötét foltokat mutatott ki, amelyek feltehetőleg még a chorioidea perfúziós zavarának maradványai. Látása steroid terápia után fokozatosan б/6-ra javult. A kivizsgálás folyamán góeos fogon kívül scintigráfiával recidiv strumát sikerült kimutatni. Ideggyógyászati kivizsgálás polysystémás autoimmun betegség gyanúját vetette fel. Esetünket azért tartottuk érdemesnek külön is ismertetni, mert a typusos APMPPE tüneteit megelőzte, s talán elfedte a serosus ablatio. Más esetben is tapasztalható, hogy a típusos angiográfiás jelek nem a panaszok kezdetekor, hanem csak később mutatkoztak. Egy másik betegünk panaszai retinopathia centralis serosára utaltak enyhe macula oedemával, azonban a FLAG negatívnak bizonyult. A beteg panaszai 1/2 év múlva kiújultak, ekkori találtuk a typusos FLAG jeleket, amelyek 3 hét után a másik szemen is ugyanolyan formában megjelentek. Kivizsgálás negatív eredménnyel zárult. Megbeszélés Az irodalmi adatok alapján ma már a chorioidea perfúziós zavarának lehetősége általánosan elfogadott. Eseteink az irodalmi adatokkal összhangban vannak. A chorioidea vasculitise mellett szólnak a szervezet más helyein egyidejűleg fellépő vasculitisek, annak azonban egyelőre nincs magyarázata, miért praedilectiós helye ennek a vasculitisnek a chorioidea. Az APMPPE gyakran lép fel vírusos megbetegedés után, ezért a vírust ma többen kiváltó ágensnek tartják. Három fiatal betegünk esetében ez a legvalószínűbb magyarázat. A vírus vagy más antigén kötődhet a choriocapillarishoz és immunreactiót 75 10. ábra. Tízperces felvétel: festékszivárgás a bal papillából
