Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 2. szám
11 nappal később ismét felvételre került. Bal oldali látóélessége 0,3-re romlott. A cornea centrumában újra nagy hámhiányt, ennek nasalis szélén mély, ovális alakú kifekélyesedett területet találtunk (1. ábra). A conjunctiva váladékból ismét Staphylococcus aureus és egy a Bacillus genusba tartozó baktérium tenyészett ki. Mindkettő csak Neomycinre volt érzékeny. Ennek megfelelően adtunk antibiotikumot és mydriatikumot. A 4. napon kryoapplikáció, egy hét múlva incisio corneae történt. Utóbbi hatására a fájdalom csökkent, a szaruhártya állapota azonban változatlan maradt. Ekkor totális conjunctiva fedést ajánlottunk, amibe a beteg nem egyezett bele. 9 nap múlva ismét felvételre jelentkezett. Látóélessége a bal szemen 0,25 volt. A duzzadt szemhéjak mögött vegyes conjunctivális izgalom látszott. A eorneán változatlanul hámhiányt és ulcust találtunk. Az érintett területen descemet redők látszottak. A csarnok tiszta volt. Neomycint és mydriatikumokat alkalmaztunk, eredménytelenül. Ezután próbáltuk ki a tripszin oldatot 10 000 E/ml koncentrációban. Öt naponként végeztünk lokális kezelést. Helyi érzéstelenítést követően alkalmanként 6,0 ml oldatot csepegtettünk folyamatosan az érintett területre. Minden kezelés után kisebb-nagyobb kiterjedésű pseudomembranózus emésztési termék keletkezett, és ez alá kúszott be az ép hám. A 4. kezelést követő napra a disjunctiós terület teljesen behámosodott, helyén macula corneae maradt. Másnap a beteget elbocsájtottuk. Visusa ekkor 0,4 volt. Három hónapon át rendszeresen ellenőriztük a szem állapotát. A cornea felszíne simává, csillogóvá vált, az epithelium többé nem lökődött le. A hajdani elváltozás helyén szaruhártya homály maradt (2. ábra). A visus korrekcióval 1,0 lett. Az eltelt években a beteg panasz- és tünetmentes. B. L.-né, 44 éves nő, 1982 februárjában került felvételre. Két hónappal korábban festékhígító fröccsent a bal szemébe, ami után disjunctio epithelialis alakult ki. Egy hónapig feküdt szemészeti osztályon, ahol Neomycint, Irgamidot, Scopolamint, A-vitatnin olajat, dionin-bórsav port, C-vitamin cseppet, subconjunctivális saját vért kapott, jódos ecsetelés és thermocoagulatió történt. Intermittáló kórlefolyás után a következő statussal vettük fel: Jobb szem ép. A bal oldali 0,8 visust nem lehetett korrigálni. A conjunctiva alatt a saját vér felszívódóban levő maradványa látszott. A eorneán paracentrális helyzetű disjunctio epithelialis volt területében hámhiánnyal. Egyéb eltérést nem találtunk. A conjunctiva zsákból Neomycinre és Chloramphenicolra érzékeny Staphylococcus epidermidis tenyészett ki. Neomycin szemcseppet adtunk, továbbá a felvételt követő 2., 7. és 13. napon tripszin kezelést végeztünk. Az enzim oldat csepegtetése után minden alkalommal kialakult egy membránszerű képződmény, ami alá azután hám kúszott. A 14. napra a cornea teljesen behámosodott, az érintett területen nubecula maradt. A beteg 1,0 visussal távozott. Kontrollvizsgálat egy és három hónap múlva történt. A szaruhártya epitheliuma ép volt, a nubecula áttetszóbbé vált, a látóélesség mindkét alkalommal 1,0 volt. Betegünk azóta panaszmentes. T. 1. 37 éves férfit 1982 szeptemberében vettük fel. Ezt megelőzően három hónapig kezelték herpes corneae miatt. Anamnesisében szemsérülés nem szerepelt. Felvételkor a jobb oldali visus 0,1 volt, amit javítani nem tudtunk. A conjunctíván kifejezett pericorneális izgalom mutatkozott. Ä szaruhártya hámja egyenetlen volt, centrálisán felhánvt szélű disjunctio epithelialis látszott közepén mély fekéllyel. A substantia propria 3 4 3. ábra. Disjunctio epithelialis T. I. jobb corneáján az 1. kezelés után. A subconjunctivalis vérzést a Lidocain injectio váltotta ki l. l. ábra. T. I. gyógyult jobb szeme 88
