Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
Poliakrilamid-gél elektroforézissel a globulinok fölszaporodását észleltük azoknál a betegeknél is, akik a műtét utáni 3. naptól szisztémás immunsupressiv kezelésben részesültek. A kezelés során fokozatosan csökkentettük a steroid dózisát és mire az immunológiai reakció jelentkezett, a betegek már csökkentett dózisban kaptak Prednisolont. Ugyan a klinikai tünetek felléptekor felemeltük a steroid adagját, ez akkor azonban már csak a tünetek mérsékléséhez volt elegendő. Feltételeztük, hogy az immunológiai reakciót kísérő globulinszaporulat, legalábbis részben, immunglobulinok lokális termelődésének a következménye. Radiális immundiffúzióval vizsgáltuk a betegek könnyében az IgG, IgA és IgM szintjének változását. Az immunológiai reakció klinikai tüneteinek fellépte előtt néhány nappal kifejezett IgG-, IgA- és mérsékelt IgM-szaporulatot észleltünk (6. ábra). Az elektroforézissel észlelt globulinszaporulat és az immunglobulinok szintjének emelkedése a betegek könnyében azonos időben jelentkezett. Az emelkedés néhány nappal a transplantatum rejectio klinikai tüneteinek fellépte előtt békés szemen kezdődött és a rejectiós tünetek jelentkezését megelőző napon érte el a maximumát. Véleményünk szerint e korai immunglobulin-szaporulat csak a fehérjék lokális termelődésének eredménye lehet. A subconjunctivális RES-elemek által termelt immunglobulinok a klinikai tünetek megjelenésének idején is jelen vannak a könnyben, de kimutathatóságukat a fokozott permeabilitás révén nagy mennyiségben a könnybe jutó szérum immunglobulinok zavarják. Bár a jelenlegi vizsgálatok még nem elegendőek a két jelenség és a rejectio közötti ok-okozati kapcsolat bizonyításához, de a könny összetételében a transplantatum rejectio klinikai tüneteinek fellépte előtt néhány nappal kimutatható változások alkalmasnak látszanak a transplantatum rejectio felléptének előjelzésére és az immunsupressiv terápia optimális idejének meghatározására függetlenül attól, hogy a kimutatott immunglobulin-szaporulat tényleges kiváltó oka vagy csak kísérő jelensége a szemben zajló rejectiónak. Összefoglalás Keratoplasticán átesett betegek könnyében a transplantatum rejectio klinikai tüneteinek jelentkezése előtt néhány nappal poliakrilamid-gél elektroforézissel globulinszaporulatot, radiális immundiffúzióval IgG-, IgA- és IgM-szaporulatot találtunk. A tapasztalt eltéréseket immunglobulinok lokális termelődésével magyaráztuk. A könnyvizsgálatokat alkalmasnak tartjuk a transplantatum rejectio előjelzésére és az immunsupressiv kezelés megfelelő időpontjának meghatározására. IRODALOM: 1. Alberth, B. : Keratoplastik. F. Enke, Stuttgart, 1961. — 2. Alberth, B. : Surgical treatment of caustic injuries of the eye. Akadémia, Budapest, 1968. — 3. Albert, B., Leövey, A., Balázs, Cs. : Albrecht v. Graefes Arch. klin. exp. Ophthal. 190, 341 (1974). — 4. Alberth, B. : Praktische und theoretische Fragen der Keratoplastik, in: Küchle, H. J.: Aktuelle Ophthalmologie. J. F. Lehmans Verlag, München, 1976. — 5. Alberth, B.: Újabb eredmények a szemészetben. 0. Sz. I. kiadványai 1, 7 (1983). — 6. Berta, A.: Albrecht v. Graefes Arch. klin. exp. Ophthal. 219, 95 (1982). — 7. Berta, A.: Szemészet, 120, 195 (1983). — 8. Berta, A.: Am. J. Ophthalmol. 96, 115 (1983). - 9. Berta, A. : Könny vizsgálatok keratoplasztika után. Dr. Papolczy Ferenc pályázaton III. díjat nyert pályamunka. 1984. — 10. Billingham, R. E., Brent, L., Medawar, P. B. : Proc. Roy. Soc. Lond. B. 143, 58 (1954). — 11 .Chrambach, A., Reisfeld, R. A., Wykojf, M., Zaccari, .1. : Anal. Biochem. 20, 150 (1967). — 12. Davis, B. J. : Ann. N. Y. Acad. Sei. 121, 404 (1964). — 13. Ehlers, N., Olsen, T., Johnsen, H. E.: Acta Ophthal. (Kbh) 59, 119 (1981). — 14. Hatvani, I., Alberth, B.: Canad. J. Ophthal. 14, 173 (1979). — 15. Kelenhegyi, Cs., Süveges, I., Alberth, B. : Arch. klin. exp. Ophthal. 210, 269 (1979). — 16. Leigh, А. О.: Corneal transplantation. Blackwell Scient. Publ. Oxford, 1966. — 176
