Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
Soleramegtámasztást végeztünk Snyder és Thompson [11] módszere szerint. Zavartalan postoperativ szak után a beteget 0,2 visussal bocsátottuk haza. A retinális cysta ellapult, a centrum pigmentizáltsága változatlan maradt. A látóélesség később sem csökkent, a szemfenéken újabb leválás nem jelent meg. A műtét után 4 hónappal készült fluorescein angiographián a látóidegfő temporalis oldalán kiterjedt, a macula felé nyúló pigmentepithel defektus, a centrumban pigmentziláltság, ettől temporálisan retina öedema látszott (5. ábra). A papillagödör a látóidegfő sajátos colobomája. Felléphet egyszeres és többszörös formában, önállóan és egyéb fejlődési rendellenességekkel társulva a papilla különböző területein. E szempontok alapján Szily [13] 7 alapformáját különböztette meg. Leggyakrabban a papilla temporális széle közelében jelentkezik. Csaknem mindig féloldali. Az esetek egy részében a papillagödör másodlagos maculaelváltozásokkal jár. Petersen [10] írta le először a Grubenpapille és a serosus maculaleválás kapcsolatát. Megfigyelését később számos szerző erősítette meg [2, 3, 5, 6, 12], de a subretinális folyadék eredetét és a serosus maculaleválás patogenesisét nem sikerült ez idáig tisztázni. A serosus ablation kívül társulhat még a papillagödörhöz makroystás retina degeneráció [4], peripapilláris retinális pigmentepithelium atrophia, lamelláris vagy komplett macula-lyuk [3], peripapilláris subretinális neovascularisatio [1], száraz macula degeneráció [16]. A maculaelváltozások leggyakrabban fiatal korban — 10—30 év — jelennek meg [7], de előfordulhatnak más életkorban is [6, 16]. Több szerző számolt be fluorescein angiographiás vizsgálatai eredményéről. Klaszszikusnak, ám ritkának tekinthető Weasing [16] lelete, aki egy alagutat talált a papilla és a károsodott macula között retinitis centralis serosára emlékeztető kép mellett. Nem festődött azonban a teljes subretinális folyadék. Saját műtét előtti felvételeinken nem ábrázolódik alagút, de enyhe hiperfluorescencia látható a papillomaculáris kötegben. Postoperativ angiographiás eredményről nem tudunk, tekintve, hogy műtéti megoldásról sem olvastunk eddig az irodalomban. Műtét utáni fluorescein angiographiás leleteink azt mutatják, hogy első esetünkben a plomba lezárta a réteges lyukat, helyén azonban cystoid macula degenerációra emlékeztető elváltozás maradt. Mindkét esetünkben eltűnt a papillomaculáris köteg finom hiperfluorescenciája. Második betegünk fundusán ezzel szemben a műtét előtt hosszú ideig fennállt retina öedema a papilla temporális oldalán durva pigmentepthelium károsodást eredményezett, ami feltehetően elérte volna a centrumot is. Ezt nagy valószínűséggel a bulbusra helyezett fascia lata szalag gátolta meg. A maculaelváltozásokkal járó esetekben a látás veszélyben van. A serosus leválás spontán visszafejlődése csaknem elképzelhetetlen, ill. olyan hosszú idő után következik be, hogy addigra a macula lutea már irreversibilisen károsodik, ami degeneratív elváltozásokban nyilvánul meg [16]. Kuhn és Kovács [6] 17 évig követett esetükben konzervatív kezeléssel értek el visus javulást. Gass [5] fotocoagulatiót javasolt. Theodossiadis [14] lézerkezelés hatására látott biztató eredményeket. Mi a progresszív myopia műtéti kezelése során szerzett tapasztalatok alapján [8] a soleramegtámasztást, ill. annak Nagy [9] általi módosítását alkalmaztuk. A műtéteket olyan megfontolásból végeztük, hogy analógiát véltünk felfedezni az ablatio retinae és eseteink között. Első esetünkben a réteges maculalyuk indokolta a szárnyas plombát. A második esetben a cystosus elváltozás nagy kiterjedése miatt a fascia lata szalag teljes terjedelmével próbáltunk nyomást gyakorolni a hátsó pólusra. Mindkét betegünk látása javult a műtét után. Természetesen tudjuk, hogy a követési idő még rövid. Több eset és hosszabb idő szükséges, hogy módszerünket másoknak is kipróbálásra ajánljuk. Összefoglalás A szerzők papillagödör mellett kialakult másodlagos maculaelváltozások műtéti kezeléséről számolnak be két esetük bemutatásával. A betegség gyógyításában újnak számító módszerrel mindkét esetükben látásjavulást értek el. 159
