Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 1. szám
Szemészet l’i'i. II —18. 1985. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Albertit Béla egyetemi tanár), Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének* (igazgató : Székely György egyetemi tanár) és Gyermekklinikájának** (igazgató: Karmazsin László egyetemi tanár) közleménye A D-penicillamin hatása a művi üvegtesti proliferatióra HATVANI ISTVÁN, GIANT TIBOR*, KOLOZSVÁRI LAJOS, KARMAZSIN LÁSZLÓ** és LAKATOS LAJOS** A szembetegségek ma még megoldatlan problémái közé tartozik az üvegtesti fibrosis, amely különböző proliferativ kórképek és vérzések következménye lehet. A már kialakult üvegtesti kötegek sebészi eltávolításának gyakorlata az elmúlt évtizedben széles körben elterjedt. A vitrectomia azonban nem alkalmazható és nem eredményes minden esetben. A beavatkozás szövődményei sem hagyhatók figyelmen kívül [8]. A ma már ismert adatok arra mutatnak, hogy a fibrovascularis proliferatiók okai inkább a retinában és nem az üvegtestben keresendők. Az üvegtest mégis a kutatás homlokterébe került, mivel a másodlagos elváltozások itt alakulnak ki. Az üvegtest 99%-a víz, ezenkívül collagent, szolubilis proteint és hyaluronsavat tartalmaz. A collagenszint direkt módon nem mérhető, mennyiségére az egyik domináns és jellegzetes komponens, a hidroxiprolin meghatározásával tudunk következtetni. Üvegtesti proliferatiók esetében nemcsak a collagén mennyisége, hanem öszszetétele is változik. A retrolentalis fibroplasia preventív kezelésével kapcsolatban szerzett klinikai megfigyeléseink alapján [14, 15] a collagén szintézist befolyásoló anyagok közül a D-penicillamint (DPA) választottuk ki arra, hogy kísérleti körülmények közt is megvizsgáljuk, miként befolyásolja az üvegtest összetételét. Az üvegtesti proliferatió provokálásához a Topping és mtsai [24] által leírt módszert némileg módosítottuk. Anyag és módszer Harmincöt különböző nemű, 2500—3000 g súlyú új-zélandi nyulat három csoportra osztva használtunk fel a kísérlethez. Vizsgáltuk: 1. az egészséges állatok üvegtestében kimutatható collagénmennyiséget (A). 2. A szemgolyó kettős perforációja után létrejött üvegtesti elváltozásokat és collagéntartalmat (B). 3. A kettős perforációt követő intraocularis és intravénás DPA kezelés hatását az üvegtesti proliferatióra (C). Az állatokat 15 mg/kg Ketanesttel iv. altattuk. A kötőhártyát perilimbális metszéssel leválasztottuk, hogy a rectus superior orri oldalán a pars planának megfelelően 3 mm hosszú, részlegesen áthatoló sebet tudjunk készíteni. A seben keresztül szérum tűt vezettünk a szembe úgy, hogy a hátsó pólust is perforáltuk és ezzel vérzést provokáltunk, majd keverő mozdulattal szétszaggattuk az üvegtest rostjait. A sclera sebét 8/0 chromic collagen (Ethicon) fonallal zártuk. A sebzárás előtt a kezelt csoport üvegtestébe 50 mg DPA-t fecskendeztünk. A kezelést az intravitreálisan adott DPA készítménnyel (Metalcaptase®-Knoll AG, Ludwigshafen, FRG) intravénásán folytattuk (300 mg/kg/nap) 10 napig. A beavatkozásokat az állatok életben tartása érdekében csak az egyik szemen végeztük el. A kezelt és kezeletlen csoporton 3 hétig Cyclopent (VEB Ankerwerk Rudolstadt) tágítás mellett másodnaponként szemtükrözé3t és üvegtesti ultrahangvizsgálatot végeztünk. Az echographia során a Kretztechnik 7100 MA készüléket alkalmaztuk egy 6 MHz frekvenciájú, 5 mm átmérőjű szondával. A vizsgálatokat Freyler és mtsai szerint hajtottuk végre [7]. Ezeket a vizsgálatokat a kísérletek kezdetén az elváltozások jellegének megállapítására és demonstrálására használtuk fel. Háromheti megfigyelési idő után az állatokat elvéreztettük, a szemeket enucleáltuk és folyékony nitrogénben, vagy — 40 °C-on tároltuk további felhasználásig. 11
