Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)

1985 / 3. szám

alloy is of much less importance from this point of view. The damage to the tissues around the site of intrusion and the mechanical injury of the inner parts of the eye de­pend on the shape of the foreign body to a great extent. On the other hand, it is of less importance how long the foreign body has been in the eye provided that it is located at a proper distance from the reactive tissues. By way of the slow diffusion of copper ions the “classical” picture of chronic chalcosis develops. Occasionally the early develop­ment of a fibrous capsule around larger foreign body in the vicinity of reactive tissues can prevent its chemical activity. In this case the functions are partially retained. There are locations with more favourable prognosis, as well. Besides the little particles in the center of the vitreous body, there are also foreign bodies lying preaequatorial, parallel with the wall of the globe where they immediately elicit infiltration and fibrosis. Here transvitreal traction can seldom be observed. As far as the differential surgical treatment is concerned, an exact preoperative analy­sis by means of all diagnostic methods is indispensable even in the age of vitrectomy. The scope of animal experiments is rather restricted in the exploration of the multi­­factorial process in exogenous metallosis. A long-term follow-up of a larger group of patients will be necessary in the future to obtain a better knowledge of the process of metallosis and of the effect of the foreign body before and after its removal on this process. H. N eubauer: Zum klinischen V erlauf der exogenen Chalkose im menschlichen Auge A pre- és postoperativ vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy a szem akut exogén clialcosisát befolyásoló tényezők közül állandó elsődlegességet tulajdonítani egynek sem lehet. Az idegentest károsító hatásának a mértékét leginkább az befolyásolja, hogy hol helyezkedik el a szemben és mennyire tud érzékeny szövetekre hatni. Az ötvözet minő­sége sokkal kevésbé jelentős ilyen szempontból. Az idegentest alakja a behatolási nyílás szöveteinek és a belső szemrészeknek a mechanikai károsodását jelentékenyen befolyá­solja. Viszont nincs nagy jelentősége annak, hogy milyen régen van az idegentest a szemben, ha az érzékeny szövetektől távol helyezkedik el. A krónikus ,,klasszikus” chalcosis kialakulásának az az előfeltétele, hogy az idegentestből minimális vagy kevés rézion szabaduljon fel. Esetenként nagyobb, érzékeny szövetek közelében elhelyez­kedő rézidegentest kémiai aktivitása is relatíve gyorsan megszűnhet azáltal, hogy körü­lötte gyorsan fibrintok alakul ki. Ilyen esetekben a funkciók részleges megmaradásával lehet számolni. Vannak olyan helyek, amelyek prognosztikailag kedvezőbbek. Jó prognózisúak a ki­sebb, az üvegtest centrumában elhelyezkedő idegentestek, továbbá azok, amelyek az aequator előtt, a bulbus falával párhuzamosan helyezkednek el és korán infiltratiót és fibrosist okoznak. Ilyen esetben ritkán alakul ki transvitrealis tractió. A vitrectomia korában lehetséges differenciált sebészeti terápia elvégzése előtt elen­gedhetetlen az exakt preoperatív elemzés, az összes diagnosztikus módszer felhaszná­lása. Az állatkísérletek csak részben alkalmasak arra, hogy az exogén metallózist befolyá­soló faktorokat feltárják. Nagyobb beteganyag hosszú ideig való követése kívánatos a jövőben ahhoz, hogy a metallózis folyamatát és az idegentest eltávolítás előtti és utáni hatását jobban megismerjük. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom