Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-02-01 / 1. szám
О. Vastag, Hedvig Bán к uti und Ildikó Bali: Ophthalmologische Anwendung von Tobramycin Im Laufe der Untersuchung der lokalen ophthalmologischen Anwendbarkeit des, Brulamycin genannten ungarischen Tobramycinpräparats, wurde das Mittel in 45 Augen von 31 Patienten in Tropfform und in 35 Augen von 35 Patienten in Form einer subkonjunktivalen Injektion appliziert. Im Falle entzündlicher Krankheiten ließ sich in kurzer Zeit die Linderung der Reizsymptome verzeichnen. Nach Anwendung des Präparats bei Augenoperationen, zwecks Vorbeugung postoperativer Infektionen kam keine bakterielle Infektion vor. Die Augen tolerierten Tobramycin gut, es entwickelten sich nur wenig Erregungssymptome und auch diese waren nur mäßigen Grades. Aufgrund der Literaturdaten und der eigenen Erfahrungen hat sich Tobramycin als ein, auch in der ophthalmologischen Praxis lokal erfolgreich anwendbares Mittel erwiesen. KÖNYVISMERTETÉS Faulks, G. N. : Non infectious inflammation of the anterior segment. Little, Brown and Comp. IOC. Vol. 23./I. 1983. Az elülső segmens nem fertőzéses eredetű gyulladásairól szóló kötet megírására az ösztönözte a 15 szerzőt, hogy miután a „vörös szem” gyógyítása a szemész leggyakoribb feladata és ennek oka leggyakrabban fertőzés, nem ritka, hogy a nem fertőzésből származó gyulladást helytelenül kezelik, mert nem ismerik fel, hogy a kórkép nem fertőzéses eredetű. A három nagy fejezet a következő címeket viseli: 1. A szem gyulladásának alapvető szempontjai; 2. Az elülső segmens gyulladásának klinikai szempontjai és 3. Terápiás meggondolások. Az első fejezetben a következő tanulmányokat találjuk: A szem gyulladásainak humoralis és cellularis válaszai; a gyulladás kémiai mediatorai, valamint a szaruhártya neovascularisatiója és pathogenesisének jelenlegi felfogása. A második fejezetben találjuk a következőket: az elülső segmens allergiás gyulladásai, a heges pemphigoid és az erythema multiforme, az elülső segmens és a bőr betegségei; drogok és toxinok, az elülső segmens gyulladásainak daganatos eredete; a száraz szem és a könny hiánya és végül a Graeves disease corneoscleralis manifestatiói, továbbá a szerzett kötőszöveti elváltozások és a systemás vasculitis. A harmadik részben két csoport kerül tárgyalásra a szemészeti gyulladások corticosteroid terápiája és az immunomodulatio a szemészetben. A könyv a legidőszerűbb problémákat tárgyalja és igen jó gyakorlati útmutatást is nyújt. Radnót Magda K. Betge, E. Kern, H. Rennert: Der Arzt und die apparative Medizin. A német természettudományi akadémia (Leopoldina) kiadása. Halle (Saale) A Nova Acta Leopoldina 55. kötete. 1983. 160 oldal. Ebben a kötetben különböző szakmák képviselői a technikai haladás jelentőségéről, ellentmondásokról, a technikai fejlődés az orvostudományban tapasztalható pozitív és negatív hatásairól írnak és vitáznak. A szemészet diagnosztikai és terápiás technikai eszközeiről Lund a müncheni szemklinika igazgatója számol be, régebbi, de főképpen a modern eszközökről, amelyre ma már minden hasonló intézetben nagy szükség lenne. Megjegyzi, hogy nem törekedett teljességre, de azt is hangsúlyozza, hogy az eszközök önmaguktól nem jönnek létre, gondolkodó elme teremtőkészsége nélkül. Nagyon sok érdekes kérdés olvasható a könyvben az etika, a beteg—orvos kapcsolat területéről is. Radnót Magda 55
