Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)

1984-02-01 / 1. szám

.Szemészei ISI. :tl—:I4. IÜS4. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Takáts István egyetemi tanár) közleménye Tapasztalataink a Quéré-féle dozírozási sémával kancsalságellenes műtéteknél HA1.DA TAMÁS Kancsalság ellen végzett műtéteink tervezése a tapasztalatokon alapul. Pigassou-Albouy [9] szerint „Mindig az objektív kancsalsági szög mérésére ala­pozták a műtéti tervet. Manapság azonban meg kell kérdőjelezzük a klasszikus módszereket. A mérési eredmények gyakran hibásak. Landolt 1912-ben állapí­totta meg: . . . egy szemizom műtét matematikai dozírozása agyrém. Lehetet­len előre megmondani, hogy egy izmon végzett beavatkozás a szög változását ennyi és ennyi fokkal fogja befolyásolni. Lancaster szerint a műtét nem szünteti meg a kancsalság okát, hanem egy egyéni motoros állapot helyett egy új és az előzőtől mindig eltérő summatiójú állapotot hoz létre, amellyel a binocularis látás mechanizmusainak újból „ki kell egyeznie”. Idézhetjük még Bagolinit is: „Az anomalis fusiós mozgások előre nem látható elemei a strabismus sebészi kezelésének.” A sok kétség és rossz tapasztalatok ellenére eddig kénytelenek voltunk olyan ajánlások alapján tervezni, amelyek tapasztalaton vagy számításokon alapul­tak, mint pl. Schäfer és Kellermann [11] képletei. Ők az elért javulás alapján számítógépes feldolgozással állapítottak meg a fok-milliméter összefüggéseket. Ideális lenne, ha a műtétet megelőző ortoptikai kezeléssel stabil binoculari­­tást sikerülne kifejleszteni a meglevő kancsalsági szögben. Ilyen sensoros álla­potban végezve el a műtétet, a dozírozásból eredő korrekciós hibákat a stabil binocularis látás már leküzdi, és tartós funkcionális eredményt érhetnénk el. Sajnos jelenlegi körülményeink nem teszik lehetővé, hogy ilyen sensoros álla­pot mellett kerüljenek műtétre betegeink (szin-ophthoforos gyakorlás, prizmás előkészítés). Műtéti előkészítésként ezért a hibás sensoros állapot tartós fellazítása cél­jából 1. atropin mydriasisban megállapított teljes hypermetropia korrigálását (és természetesen a rendelt korrekció viselését), valamint 2. legalább 1 éven át alternáló penalisatiós kezelés végzését tartjuk célszerű­nek. Ez a kezelési mód az akkomodatív komponens teljes kiküszöbölése mellett átvezeti a beteget a teljes alternáló suppressiós állapotból egy másik anomalis, de kevésbé stabil sensoros állapotba: a távoli-közeli alternálás állapotába. A szülők és a gyermek számára ez az eljárás kevésbé megterhelő, időtrabló, mint akár az alternáló occlusio, akár pedig a rendszeres szín-ophthoforos gya­korlás. Műtét utáni naptól a teljes javító üveget viseltetjük betegeinkkel, hogy az új motoros helyzetben lehetőségük legyen az eddig fellazított sensoros kap­csolat helyett a fiziológiás binocularis kapcsolat újból való felépítésére. Műtétre kerülő betegeink motoros stásusában igen gyakran kimutatható a Clippers által leírt nystagmusblock-syndroma. A syndroma klinikai jeleit, diagnosztikáját korábbi közleményünkben ismertettük [4]. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom