Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-05-01 / 2. szám
Szemészet III. Ill—114. 1984. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Takáts István egyetemi tanár) közleménye A kötő- és ínhártya fluoreszcein angiographiája KUHN FERENC Novotny és Alvis [1] munkássága nyomán a fundus fluoreszcein angiographiás vizsgálata rutineljárássá vált; irodalma ma már jószerivel áttekinthetetlen. Jóval kevesebb közlemény foglalkozik az iris fluoreszcein angiographiájával, és alig említik a conjunctiva, ill. a sclera vizsgálatát. A hazai irodalomban Kovács és Takáts [2] munkája ismeretes az iris angiographiájával kapcsolatosan; a kötő- és ínhártya vizsgálatáról nem találtunk adatot. Amíg a szemfenék és a szivárvány hártya angiographiájának metodikája jól ismert, addig az általunk hozzáférhető irodalomban a sclerát illetően ilyenre nem akadtunk. Pedig a kérdés nem csupán elméleti jelentőségű, hiszen a funduskamerában és a fotoréslámpában rutinszerűen használatos filterek az ínhártya esetében nem alkalmazhatók; az erős autofluoreszcencia (néhány struktúra, így a sclera is, képes arra, hogy adott fénnyel való megvilágítása után anélkül bocsásson ki hosszabb hullámhosszúságú fényt, hogy ehhez fluoreszceint igényelne) az érkép megítélését lehetetlenné tenné. Az ogyesszai Filatov Intézetben tett tanulmányutam során az ottani angiographiás laboratórium dolgozóinak [3, 4] segítségével sajátítottam el a módszert, és onnan hoztam azt a filtert (Zs—Sz 17), amely a kazetta elé kerülő, gyári abszorpciós filtert helyettesíti. Vizsgálatainkban a jénai Zeiss Művek fotoréslámpáját és a gyári excitatórikus filtert használtuk; az abszorpciós szűrőt a magunk készítette tartó segítségével helyeztük el a készüléken (1. ábra). Ат. egyes szűrők transzmisszióját a 2. ábra mutatja. Alapvetően járul hozzá a retinalis angiographia használhatóságához, hogy 1. az erek lefutása szabályos és állandó; 2. normális körülmények között a festék az érlument nem hagyja el [5]. Az iris esetén már nehezebb a helyzet, hiszen 1. az érkép korántsem annyira szabályos, és 2. máig sem teljes mértékben eldöntött [6, 7], hogy normális körülmények között előfordulhat-e a pupillaris szél mentén festékkiáramlás. Az angiogram értékelése a kötő- és ínhártya vizsgálatánál még nehezebb feladat, mert 1. az érkép egyáltalán nem szabályos, és 2. a festék normális körül-1. ábra. A fotoréslámpára műanyag tokban felerősített narancssárga filter 112