Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-05-01 / 2. szám
Szemészet 1*1. ÍOK — 111. |»S4. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató : Varga Margit egyetemi tanár) közleménye Penalisatió alkalmazása az amblyopia kezelésében iskolás korú beteganyagon JUHOS PIROSKA A strabismussal foglalkozó szemorvosok régi törekvése a kancsalság következtében kialakuló tompalátás kezelésére, illetve megelőzésére olyan — viszonylag egyszerű, nem műszerigényes — módszerek kidolgozása, amelyekkel tartós eredmény érhető el. A legszélesebb körben elterjedt, mindmáig legeredményesebb módszer a direkt occlusió, amely azonban gyakran fullad kudarcba a szülők nem megfelelő kooperációja miatt. Iskolás korban alkalmazhatóságának határt szab az a tény, hogy a gyermeket iskolai munkájában zavarja a takarás, a psychés nehézségek pedig gyakran lehetetlenné teszik a módszer alkalmazását. Mivel hazánkban az első kötelező szűrővizsgálat 6 éves korban történik, gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy iskolás korú gyermek amblyopiáját kell kezelnünk, de ugyanilyen problémát okoznak a korábban már eredménytelenül kezelt, vagy az iskolai munka mellett ismét tompalátóvá vált betegek. Viszonylag egyszerű, a szülő és a gyermek számára nem különösebben megterhelő pleoptikai kezelés a penalisatió, ez a módszer a szemorvos számára az egyénre szabott terápiás lehetőséget jelenti. A módszert — mint ismeretes — 1958-ban Pfandl írta le először. Pfandl a grazi szemklinika többezer kancsalsági esetének statisztikai elemzését végezte, ennek során feltűnt neki néhány különleges eset. Ezeknél a betegeknél a kancsalság 2 éves kor körül kezdődött, a vizsgálat 6 és 17 év közötti életkorban történt, 20°-os monocularis kancsalság ellenére tompalátást nem észleltek, és a kancsalító szem mindegyikőjüknél —3,0 D körüli rövidlátó volt. A másik szemen ugyanakkor emmetrop, illetve enyhén hypermetrop fénytörést találtak. Ez a tapasztalati tény adta az ötletet a penalisatióhoz: az amblyop szem + 3,0 D túlkorrekcióval — 3,0 D myoppá tehető, így a tompalátás megelőzhető, ill. kezelhető. Azóta számos szerző foglalkozott behatóan a penalisatió elméleti és gyakorlati vonatkozásaival és a módszer széles körben elterjedt. Táblázatban foglaltuk össze a penalisatió lehetséges formáit: Vezérszem Amblyop szem I. táblázat 1. Közeli 2. Távoli 3. Teljes 4. Váltakozó 5. Szelektív 6. Enyhe Atropin + teljes korrekció +3,0 D túlkorrekció Atropin + 3,0 D túlkorrekció teljes korrekció Atropin+ 4,0— 5,0 D alulkorrekció teljes korrekció 2 szemüveg, felváltva az egyik, ill. a másik szem +3,0 D-val túlkorrigálva Atropin + teljes korrekció bifocalis üveg; alul +2,0 D túlkorrekció 1,0—1,5 D túlkorrekció teljes korrekció A „közeli” penalisatió az iskolás korú beteganyag legalkalmasabb módszerének tűnik. A „távoli” a kisebb gyermekeknél alkalmazható. A „teljes” igen hasznos azokban az esetekben, ahol nagyfokú hypermetropiát találunk. A „váltakozó” a váltott takarást helyettesíti, esztétikailag kedvezőbb annál. A „szelektív” szintén iskolás korban előnyös. Az ,-,enyhe” pedig kisfokú amblyopia kezelésére alkalmas. Eseteink Mintegy 100 körüli penalisatióval kezelt esetünkből 41 volt iskolás korú. Ezeknél a gyermekeknél az úgynevezett közeli penalisatiót alkalmaztuk. 108
