Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
ÜLÉSJEGYZŐKÖNYV JEGYZŐKÖNYV A Magyar Szem orvostársaság 1982. május 28-án tartott Tudományos Üléséről Az ülés helye : I. sz. Szemklinika 1. Betkó János: A béta sugárterápia indikációi a szemészetben. Ismerteti a béta sugárterápiának a daganatok komplex kezelésével kapcsolatos szerepét, javallatait, ellenjavallatait, előnyét, hátrányát, valamint részletezi a különböző kóros elváltozásoknál a várható eredményt, a szükséges dózisokat. 2. Mucsi Gabriella: Akut glaukómás roham első ellátásának tapasztalatai. A szerző 120 akut glaukómás beteg kortörténetét feldolgozva ismerteti az első orvosi ellátás tapasztalatait. Vizsgálja az adekvát terápia bevezetését késleltető okokat. Megállapítja, hogy a betegek 45%-a 48 órán túl, 3 naptól 3 hónapig terjedő késedelemmel került megfelelő szemészeti ellátásra. így a 138 szem közül 8 szemen fereabszolút vagy abszolút glaukóma alakult ki. Végezetül mérlegeli a jobb ellátás lehetőségeit. Hozzászólás: Takács István: Milyen konzervatív és műtéti kezelésben részesültek a betegek ? Szeghy Gergely: Beutaláskor milyen diagnózisok szerepeltek ? Amennyiben általános megbetegedés szerepelt a kórismében az a glaukóma mellett igazolódott-e ? Kahán Ágost: Milyen módszerrel végezték az iridektomiát, lándzsával vagy ab externo ? Válasz: Takács Istvánnak: Az előadásban terápiára vonatkozó adat nem szerepelt. Amennyiben műtétre került sor iridektomiát végeztek. Szeghy Gergelynek: Beutaláskor szemészeti, gyakran gyulladásos megbetegedés kórisméje szerepelt. A betegek a felvételt megelőzően általában antibiotikumot kaptak. Kahán Ágostnak: Az iridektomia mindkét típusát végezték, attól függően milyen volt a csarnok mélysége. 3. Czigány Attila: A szemhéji daganatok áramtermelő képességének mérése. Pápa megfigyelése szerint a rosszindulatú daganatokból szignifikánsan nagyobb áramerősség vezethető el, mint a környező ép szövetekből vagy akár a jóindulatú tumorokból. Eszköze egy mikro-ampermérővel összekötött galvánelem, aminek a két fémrúdja a mérőtűben van elhelyezve, az elem elektrolitja pedig maga a daganatszövet. A szerző 72 mérés alapján azt tapasztalta, hogy a rosszindulatú tumorokból közel másfélszeresen nagyobb áramerősség vezethető el, mint az ép bőrből és a jóindulatú daganatokból. A kötőhártyán végzett mérések azt mutatták, hogy a conjunctiva gyulladásai, maródásai és degeneratív megbetegedései az áramtermelő képességet nem befolyásolták. Úgy tűnik, hogy az eszköz alkalmas a daganat határainak a kirajzolására. Hozzászólások : Marek Péter: Pontosan hány esetet vizsgáltak az egyes csoportokban, az eredmények szignifikánsak-e ? Gsapody István: A vizsgálat során áramerősséget vagy feszültséget mértek? Egress Jenő: A készüléket a Hatvani Kórház Szemészeti Osztályán is használják, hasonló eredményeket észleltek. Gábriel István: Tapasztaltak-e a várakozással ellentétes meglepő eredményt? Remenár László : Mivel magyarázható a mért áramerősség-növekedés ? Pápa Lajos: A készülék a galvánelem elvén működik. Az elektrolitot a tumorszövet képezi, melynek elektrolitkoncentrációja magasabb mint az ép szöveté. Válasz: Köszöni a hozzászólásokat és kiegészítéseket. Marek Péternek: A vizsgált csoportokon belül az esetszám kicsi, nem végeztek szignifikancia számítást. Csapody Istvánnak: Az áramerősséget mérik. Gábriel Istvánnak: A várttól eltérő eredményt még nem észleltek. 60
