Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)

1983 / 1. szám

Diagnózis szerinti megoszlás és a Timoptic hatásossága

II. táblázat

Eset

Szem

Timoptic hat nem hat.

Glaucoma simplex

i6

32

20

12

Glaucoma cong. chronicum

3

4

2

2

Glaucoma secundarium

1

1

—

1

Összesen:

20

37

22

15

III. táblázat

A szemnyomás maximum változása a timolol kezelés hatására

Kezelés előtt

Kezelés során

Kompenzált 37 Hgmm (4,93 kPa)

19 Hg

;mm (2,53 kPa)

Nem komp. 48 Hgmm (6,39 kPa)

33 Hgmm (4,40 kPa)

IV.

táblázat

A Timoptic kompenzáló hatása

a 37 szem százalékos arányában

Szem

%

önmagában:

17

45,9

Kombinálva*:

5

13,5

összesen:

22

69,4

* 4 esetben Pilocarpin csepp (3 glauc. cong. ehr., 1 glauc. simpl.) 1 esetben műtét -f-Fonurit t. (glauc. cong. chr.)

keringés, légzés) mellékhatást nem észleltünk. Egy betegnél jelentkezett helyi mellékhatás cseppenté3 után homályos látás formájában. Mivel a Timoptic megnyugtatóan amúgy sem rendezte a szemnyomást, a szert elhagytuk.

Megbeszélés

A timololt Hall és mtsai [6] fedezték fel, Katz és mtsai [8] alkalmazták először emberen szemcseppként. A gyógyszer kiterjedt alkalmazását mutatja, hogy jelenleg az Egyesült Államokban a glaukómás betegek 70%-át, az NSZK- ban pedig 50%-át állították be timololra (Dausch és Schad [2]).

A hazai irodalomban Szilvássy é3 Talcáts [9] a pindolol hatását vizsgálták és találták eredményesnek nyílt-zugú glaukómában. Follmann foglalta össze a béta-receptor bénító szereket, és közölt irodalmi adatokat é3 saját klinikai megfigyeléseket a timololról [3, 4, 5]. Talcáts és mtsai [10], Józsa és Takáts [7] timolol hatását vizsgálták nyulak szemén, é3 feltételezik, hogy a szemnyomásезез a csarnokvíz termelődés csökkenésének a következménye, az aktív szekréciós folyamat gátlása útján. Albert és Süveges [1] aniridiához társuló szemnyomásemelkedésben találta a szert hatásosnak.

47