Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)

1983 / 3. szám

egyszer, tíz pedig ismételten tapasztalta a „fül előtti tájék” megnagyobbodását. Ez utóbbi csoport 6 tagja időnként a submandibuláris nyálmirigyet is nagyobbnak érezte. A nyálmirigyek duzzanatát (2 beteg kivételével) nem kísérte fájdalom, láz. Kellemetlen feszülő érzést, váltakozó intenzitással észleltek betegeink. Könnymirigyeik sem voltak megduzzadva.

Parotis sialographiát 46 esetben végeztünk. Kontrasztanyagként Dianosilt használtunk, amelyre érzékenységet nem tapasztaltunk. A ductus Stenonianus szűk kivezető csöve miatt 8 esetben nem tudtuk elvégezni a vizsgálatot.

Az I. táblázatban 38 betegünk sialographiás leletét foglaltuk össze. A mirigykárosodást a kontrasztanyag-foltokkal jelzett punctata, globularis és cavitaris sialectasiák jelezték.

I. táblázat

A tünetek, sialographia és szövettani vizsgálat közötti kapcsolata

A xerostomia hány éve okoz panaszt

No

Sialographia

Globuláriscavitáris

Szövettan

Parotis duzzanat

Negatív

Punctata

Neg. Enyhe Súlyos Nincs

Egyszer

Ismételten

Csak rákérdezésre

5

2

2

i

1

4

—

4

—

—

1—3 éve

17

3

9

5

1

8

8

—

3

3

>3 év

16

1

9

6

—

6

10

—

4

7

összesen

38

6

20

12

2

18

18

4

7

10

Megjegyzés: Sialographia: Negatív: ép mirigynek megfelelő, faágszerű rajzolat; Punctata: kontrasztanyaggal telt pontszerű tágulatok; Globuláris-cavitális: gömb, üregszerű kontrasztanyag tócsák.

Szövettan: Negatív: ép mirigyszerkezet; Enyhe: jelzett lymphocytás beszűrődés, 1—1 acinus atrophiás Súlyos: kiterjedt acinus atrophia, diffúz lymphocytás infiltratio, kifejezett periductális fibrosis.

Szövetileg 38 beteg járulékos nyálmirigyét vizsgáltuk meg. Helyi érzéstelenítésben végeztük a kimetszést. A biopsiás anyagot formaiinban fixáltuk, haematoxilineosinnal festettük és fénymikroszkóppal értékeltük. A szövettani eredmények az I. táblázatban találhatók meg.

Megbeszélés

Az aptyalismust Hutchinson [8] 1888-ban írta le. Sjögren-syndromában a panasz kialakulása a kórkép kezdetéhez viszonyítva változó. A szájszárazság kezdetben csak ébredés vagy hosszabb beszéd után okoz panaszt [4]. Később állandósul, nyelési nehézség alakul ki, emiatt a beteg fokozott folyadék bevitelre kényszerül. Gyakran keletkeznek szájzugi fissurák, a buccalis nyálkahártya fekélyei, cariesek [2, 4, 6, 12]. Bloch [2] 62 Sjögren-syndromás adatait értékelte. Azt tapasztalta, hogy a szájszárazság a betegek 90%-ában, a caries 60%-ban, a szájzug- és nyelv fissurái pedig 58%-ban fordultak elő. A normális mennyiségű serosus nyál helyett kevés mucoid anyag képződik [6]. Csökken a nyál védő szerepe, így a fogak, a nyálkahártya ellenálló képessége romlik, fokozódik a caries hajlam.

165