Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 2. szám
történések szaporodnak, mely különösen a jobb szem esetében észlelt panaszokra érvényes (P< 0,001). A bal szemmel észlelt látászavarok azokban az időjárási helyzetben jöttek létre, amidőn a talajmenti betörési front felett szubtrópusi levegő áramlott be nagy szélsebességgel. Ez a helyzet a hidegbeáramlást lezáró lesiklással befejeződött. A Péczely-íéle nagy időjárási helyzettel készült elemzés azt mutatta, hogy mindkét szemen látási zavarok szignifikánsan többször léptek fel (P< 0,001), ún. Pennoskandináv anticiklon (AF), a földrajzi szélességi körökre merőlegesen vonuló ciklonok melegfronti részén (mCw), s a földrajzi szélességi körök mentén vonuló ciklonok esetében (zC-típus). Ugyanakkor a vártnál lényegesen kevesebb alkalommal észlelhető reumás eredetű iritist követő látási zavar ún. „keleti anticiklon” (Ae) esetén, a Kárpát-medencében előforduló ciklon esetén (C), valamint a Mediterrán ciklon hidegfronti átvonulása során (CMc-típus). 2. Hirtelen keletkező szúró fájdalmak Ebben az esetben — ellentétben az előzőekkel — a panaszok a bal szemen gyakrabban jelentkeztek. Minthogy az egyéves vizsgálati időszak ellenére kevés volt a panaszok előfordulása, így csupán a felsiklási, illetve betörési frontok átvonulásának halmozódását vizsgáltuk. Csupán azokat az eseteket analizáltuk elkülönítve, amikor a magasabb légrétegekbe szubtrópusi levegőfajta áramlott a talajmenti betörési frontátvonulás ideje alatt; illetve ha a hidegfrontátvonulás az egész alsó légrétegben lehűléssel járt. A 3. ábrán mindkét szem esetén a felsiklási, ill. betörési frontok jelentkezésének halmozódását tüntettük fel a hirtelen jelentkező szúró, görcsös fájdalmak idejében. A vízszintes tengelyen 6 órás időközökkel vettük számításba az átvonulásokat a fájdalom létrejötte előtt és után +39, összesen 78 órás időtartammal. Amint az ábrán is látható, a felsiklási frontoknak prefrontalis hatása lehet, amely a jobb szem esetén szignifikáns a (P<0,05) szinten. A betörési frontok átvonulása idején a hirtelen keletkező fájdalmak is halmozódtak, ezenkívül a fájdalom fellépése után 9—15 órás időszakban is másodlagos halmozódása van a frontátvonulások gyakoriságában. A panaszok fellépésekor átvonult frontok gyakorisága szignifikáns a bal szem esetén P = 0,0027 hibaszinten, a jobb szem esetén I' < 0,05 hibahatár mellett. Érdemes megemlíteni, hogy ebben az esetben a hidegfront felett nagy magasságban beáramló meleg levegő jelenléte nem bizonyult jelentős eseménynek. A betörési frontok átvonulását követő lesikló felület kialakulása közül csak a jobb szem esetében mutatkozott hirtelen fájdalom. A szignifikancia mértéke 95%-os megbízhatósági szinten belül van. Érdemes megemlíteni, hogy a fájdalom jelentkezése a bal szemen a lesiklófelület idején halmozódik, viszont a jobb szem esetén a lesiklás áthaladása után. A talajmenti levegőfajták hatékonyságát tekintve legerősebb az Azóri szigetek irányából érkező szubtrópusi mT levegőfajta, ilyenkor erősen szignifikáns a hirtelen jelentkező reumás eredetű posztiritiszes panaszok száma (T = 9,78 a bal, illetve T = 9,08 a jobb szem esetén). Érdekes viszont az, hogy az előző fejezetben a keringési zavarokra utaló látászavarok szignifikánsan többször az afrikai eredetű szubtrópusi levegőben mutatkoztak (TM), ebben az esetben viszont az 1%-os hibahatár közelében kevesebbszer fordultak elő! Hasonlóképpen valószínűtlen a hirtelen fellépő fájdalmak előfordulása tengeri (mA) és szárazföldi (cA) sarkvidéki, valamint tengeri hideg (mK) levegőfajta előfordulása idején. A szignifikancia szint legerősebb az mA levegőben P<0,01, az utóbbi két esetben ugyanez: P<0,05. Megemlíthető még, hogy a tengeri mérsékelt levegőben is többször fordult elő hirtelen jelentkező görcsös fájdalom a bal szemen, amelyet a magasban beáramló szubtrópusi levegő sem tudott módosítani. 104
