Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 2. szám
betörési, a déli irányból érkező ún. paradox betörési, az instabilitási vonal, valamint a veszteglő hideg frontok nem szignifikánsan halmozódtak, a tünetek mutatkozása idején csupán összességében észlelhető szignifikáns eredmény. A bal szemen azonban a keringési zavarok keletkezésére utaló szem előtti homályosság idején a betörési frontátvonulások száma fokozódott, de nem szignifikáns mértékben. Gyakorisági érték 1. ábra. A reumás eredetű posztiritiszes panaszok előfordulásának havi menete. Folytonos vonallal a bal szemen észlelt panaszok számának havi menetét, szaggatott vonallal, a jobb szemen észlelt panaszok számának havi menetét ábrázoltuk. A vízszintes tengelyen a hónapokat, a függőlegesen a gyakorisági értéket tüntettük jel A frontátvonulásokkal szemben az alacsony, ill. magas légnyomási képződményeket elválasztó, felhőoszlatással járó ún. divergencia, vagy lesiklófelület halmozódását észleltük a panaszok idején. A felsiklási, betörési frontátvonulások halmozódását mutatjuk be a 2. ábrán. A különböző eredetű talajmenti levegőfajtákban több esetben észrevehető különbség volt a panaszok jelentkezésében, de a legerősebb biotróp aktivitást mutató légtömegek tartózkodása idején egyformán szignifikánsan többször lépett fel látási zavar, pl. afrikai eredetű (TM) levegőfajta uralma alatt (P <0,001). Érdekes ugyanakkor, hogy szárazföldi eredetű sarkvidéki levegő uralma idején szignifikánsan kevesebb panasz lépett fel (P< 0,0027). Mindkét szem látási zavara többször fokozódott szárazföldi meleg (cW) levegő esetében. A frontátvonulások hatásának vizsgálata során már kitűnt, hogy a jobb szem látási zavarai gyakrabban mutatkoztak, mint a bal szem esetén. Hasonló jelenséget lehetett kimutatni a levegőfajták hatásának vizsgálata során is, mégpedig a tengeri hideg (mK), a déli irányból érkező ún. rendellenes visszatérő hideg levegő (rK), valamint a Fekete-tenger irányából érkező tengeri meleg levegő esetében is (m’ ’ W). Mindhárom esetben a valószínű hiba P< 0,001. Ugyanekkor a bal szem esetében az átlagosnál szignifikánsan többször lép fel látási zavar szárazföldi mérsékelt (cM) és északnyugati irányból érkező ún. rendellenes irányból érkező meleg levegő (rW) esetén. Az irodalmi utalások (Amelung—Evers, Faust) szerint a magasabb légrétegekbe — rendszerint az alsó és felső légkört elválasztó légréteg az ún. tropopauza közelében — beáramló szubtrópusi levegőfajtának is erős biotróp hatása van. Ezt igazolja az, hogy a jobb szem látási zavarai igen erősen szignifikáns mértékben mutatkoztak ebben az időben (P< 0,001). Figyelembe vettük a továbbiakban azokat az időjárási helyzeteket is amikor a szignifikánsan több látási zavarral járó talajmenti levegőfajták felett, a ma-102
