Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-05-01 / 2. szám
történt. A Timoptio használatát 0,25%-os koncentrációval kezdtük. Ha a szenmyomás nem csökkent 22 (2,93 kPa) Hgmm alá, a koncentrációt 0,5%-ra emeltük. A Timopticot egyszer, illetve az esetek többségében naponta kétszer cseppentettük. A Timoptic alkalmazása mellett is megismételtük a tensio-görbét. Figyelemmel voltunk az esetleges mellékhatásokra: regisztráltuk az égésérzés, könnyezés, idegentestérzés, szárazságérzés, viszketés, kötőhártya vörösség, corneaelváltozások esetleges felléptét. A csepp alkalmazása előtt és utána mértük a pupilla átmérőjét. A Timoptic adása előtt és egy héttel utána, majd havonta Schirmer-próbát végeztünk és meghatároztuk aesthesiometerrel a cornea érzékenységét. A szemnyomást ülő testhelyzetben Goldmann-féle applanációs tonométerrel mértük és a tonográfiás tesztet Schwarzer elektrotonométerrel végeztük. A Timoptic kezelés megkezdése előtt és két órával a csepp adása után mindig azonos testhelyzetben és időpontban vérnyomás mérés és pulzusszámlálás is történt. A Timoptic kezelés során az egyes vizsgálatokat, a tonográfiás teszt kivételével, havonta—három havonta megismételtük. Tonográfiás tesztet a Timoptic kezelés során egy alkalommal végeztünk. Vizsgáltuk ezen kívül a Timoptic cseppentés hatását a szívműködésre, általános keringésre és légzésre is, ezen vizsgálatok eredményeiről a későbbiekben fogunk beszámolni. I. táblázat A betegek diagnózis szerinti megoszlása Betegek száma Szemek száma Glaucoma simplex 20 48 Glaucoma chronicum (Iridect. antigl. után) 3 (i Buphthalmus 1 2 Glaucoma secundarium 2 3 összesen: 32 59 A betegek átlagéletkora: 61,84+12,75 (szélső értékek: 44—84 év) Eredmények A Timoptic kezelés indikációit betegeinknél a II. táblázat tartalmazza. A rendelkezésünkre álló korlátozott gyógyszermennyiség miatt a cseppet első konzervatív kezelésként csak két esetben alkalmazhattuk, a betegek nagy részénél a Timoptic adásának indikációja a tensio-csökkenés megkísérlése volt olyan esetekben, amikor maximális konzervatív kezeléssel sem sikerült a szemnyomást normalizálni. Más betegeknél pedig a Timopticot azért alkalmaztuk, mert lencsehomályuk miatt a miotikus kezelés látásukat jelentősen rontotta és ez munkájukban, illetve életvitelükben gátolta őket. Néhány esetben a miozis hatását kiküszöbölendő, perifériás retinaelfajulásos gócok, illetve ablatio retinae ellenes műtét utáni állapot miatt tértünk át a miotikus kezelésről a Timoptic adására. A csepp adása után két órával a szemnyomáscsökkenés a 0,25%-os oldat esetében átlagosan 4,81 ±2,29 Hgmm (0,64 + 0,30 kPa) volt, a 0,5%-os oldat esetében pedig 7,21 + 7,83 Hgmm (0,96 + 1,04 kPa) (III. táblázat). A napszaki ingadozások átlagértékeit és szórásait a Timoptic kezelés előtt és alatt a 2. ábra mutatja. 50 szem adatait értékelhettük. A Timoptic kezelés előtt 74
