Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-01-01 / 1. szám
К Ö N У Y I S M E К Г E T É S Electrodiagnosis, Toxic Agents and Vision. 15. I. S. С. E. V. Szimpozion, Gent, 1977. Szerk. J. Francois és A. De Поиск. Docum. Ophthal. Proc. Series 15. kötet. Dr. W. Junk Publ. Hága—Boston—London. 1978. 1870,— Ft. A 343 oldalas kötet a Nemzetközi Klinikai Elektroretinográfiai Társaság Gentben tartott 15. szinpozionjónak anyagát tartalmazza. Az 53 előadás a következő témák köré csoportosul: 1. Különböző gyógyszerek, alkohol, mérgek, metallosisok hatása az ERG egyes komponenseire, az ERG felvételének újdonságai, megfigyelések egyes körfolyamatokban (pl. ERG időszakosan haemodyalisált uraemiás betegeken, a krónikus fotostressz hatása a retinára, a foto- és lézer-koaguláció hatása a retina bioelektromos tevékenységére); 2. Az EOG felvételének technikai sajátosságai és patológiája; 3. A látókérgi kiváltott válaszok regisztrálásának technikai kérdései, élettana és kórtana. A kötet erénye az egyes előadások mondanivalójának világos, rövid leírása és az igen jó technikai kivitelű, kifejező képanyag. Az elektrodiagnózis iránt érdeklődő szemorvos a kötetet átolvasva, képet alkothat az ideghártya és látópálya klinikai elektrofiziológiai vizsgálatának mai állásáról. Follmann Piroska T. F. Schlaegel: Current aspects of uveitis. International Ophthalmology Clinics Fall 1977 Vol. 17, No. 3. Little, Brown and Company, Boston, 1977. 218 oldal. A könyv az uveitis kutatás utóbbi 8 év alatt szerzett tapasztalatait összegezi. A 13 fejezet megírásához 6 társszerző nyújtott segítséget. Ábrák, táblázatok, szövettani képek, sok fundusfotó és fluoreszcein angiográfiás felvétel teszi szemléletessé a könyvet. Irodalomjegyzéke korszerű. Az első rész az uveitisek megjelenési formáit, a klinikai képet, etiológiai diagnózist, patogenezist; az immunrendszer, az allergiás tényezők, valamint a stresszhatás etiológiai szerepét foglalja össze. A következő fejezetek a nem specifikus lokális és általános kezelés lehetőségeit, valamint az uveitisek szövődményeit ismertetik, ez utóbbi kapcsán részletes szó esik az uveitisek terápiája során — iatrogén ártalomként — értékelhető szövődményekről is. A negyedik és ötödik fejezet a gyermekkori uveitisek és metasztatikus nem gennyes uveitisek típusait írja le. Külön fejezetek részletezik a vírusok, gombák, a protozonok és különböző paraziták okozta uveitisek megjelenési formáit. A tizedik és tizenegyedik rész tartalmazza azokat az általános megbetegedéseket, melyekhez uveitis társulhat, valamint azokat a szembetegségeket, melyek gyakran idéznek elő uveitist. A differenciáldiagnózis viszonylag rövidre szabott felsorolását hasznosan egészíti ki az uvea fluoreszcein angiográfiájával foglalkozó utolsó fejezet. Trux Erzsébet Drischel, H. und Kirmse, W. : Has okuloinotorische System, physiologische und klinische Aspekte. VE В Georgy Thieme Leipzig 1979. 211 old. 75 képpel és 10 táblázattal. Ára: DDR 47,00 M. A n. oculomotorius szisztéma vizsgálata alapján a könyv a szemgolyó mozgása neurofiziológiai alapjairól szól 10 fejezetben. A III. agyideg a konjugált és diszjungált szemmozgások integrátora, az optomotorika kiegyenlítője mind a gerinces, mind a gerinctelen állatokon. Foglalkoznak az emberi szemmozgások klinikai és patofiziológiai aspektusával, a labyrintus, az opto- vestibuláris- spinális szisztéma élettanával és klinikumával otoneurológiai szempontból. Fiatal állatokon, gerinceseken vizsgálták a külső szemizmok strukturális és funkcionális paraméterei közötti korrelációt, az orsó alakú izmokat s végül főemlősökön a szemmozgások idegsejti kontrolljához matematikus formulát és modellt állítottak össze. Molnár Lajos 62