Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Szemészet 118. I—6. 1981.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) és az Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszékének (tanszékvezető: Fehér György egyetemi tanár) közleménye

A madarak ideghártyájának ultrastruktúrájáról

RADNÓT MAGDA és FÄNCSI TIBOR

Évtizedek óta ismert tény, hogy a fény befolyásolja a madarakban is a belső szekréciós tevékenységet (Radnót). A fény ilyen irányú hatásával legutóbb Hollwich monográfiája foglalkozott. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a fény hatásának felhasználása népgazdasági szempontból igen jelentős. Tekintettel arra, hogy e hatás kialakulásában a retinának jelentős szerepe van, indokolt a házimadarak retinájának tanulmányozása, ismeretes, hogy a madaraknak két maculájuk van, egyik a monoculáris, a másik a binoculáris látás célját szolgálja (Schwarze és Schröder). A madár-retina szerkezetét Hodges írta le. Kakas, kacsa és lúd retináját tanulmányoztuk. Az alábbiakban a kacsa vizsgálatáról számolunk be.

Anyag és módszer

Szövettani vizsgálat céljára formalin fixálás után kettős beágyazással vizsgáltuk a szemgolyót. Elektronmikroszkópos vizsgálat céljára az ozmiumtetroxidban fixált anyagot Aralditba ágyaztuk be. A metszeteket Reichert ultramikrotommal készítettük, melyeket kontrasztozás után JEM 7 A elektronmikroszkópon vizsgáltunk.

Eredmények

6 hónapos, kifejlett kacsa szemgolyóját, részletesebben a retináját mutatjuk be. A kacsa szemének alakja és más szemekhez viszonyított nagysága az első ábrán látható, valamint az is, hogy mint minden madár szemében a papillától a pecten nyúlik a szem belsejébe (1. ábra). Ebben erek és idegek vannak, továbbá pigment.

1. ábra. 1. kacsa, 2. ember, 3. kakas és 4. kos szeme

1