Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-01-01 / 1. szám
0. S. Kissé duzzadt hyperaemiás szemhéjak. Pangásos vérbőség, kötőhártya kemotikus. A cornea hámja szurkait, állománya ödémás. Descemet redőzött. Csarnok kp-nál sekélyebb, vize nem ítélhető meg. Iris rajzolata elmosódott. Pupilla tág, szabálytalan, függőlegesen ovális, fénymerev. Glicerin cseppentés után a cornea feltisztult, csillogó, a lencsében maghomály, gyengült vörösvisszfény nyerhető, szemfenék nem vizsgálható. A glaukomás roham oldódása, illetve a cornea feltisztulása után mindkét szemfenéken a papilla és maeulatáj épnek látszik, erek szfikebbek, enyhe fokú érkereszteződési tünetek figyelhetők meg. Gonioskópia: jobb szem: körben zárt csarnokzug, bal szem: félterületében zárt, pigmentált zug. Terápia: jobb szembe óránként Pilocarpin, napi 1 X Chinortó 5X Chloramphenicol cseppek, bal szembe 3 X Pilocarpin, 3 X Chloramphenicol cseppek ív. 20 ccm 10%-os NaCl oldat, 2 X 1 tbl. Fonurit. E kezelés hatására a szemfeszülós jobb oldalon normalizálódott, fejfájása, rosszulléte megszűnt, általános állapotával párhuzamosan látása fokozatosan javult. IV. 26-án neurológiai vélemény: Sine morbo neurologico. IV. 28-án a beteg általános állapota igen sokat javult, fejfájása megszűnt, önállóan közlekedik, panasza nincs. Látóélessége: 5/30+3,0 Dsph=5/15 T*-;, n 5/50 + 3,0 Dsph = 5/30 n A beteg látótere mindkét oldalon teljes. V. 3-án a bal szemen, V. 11-én a jobb szemen történt gyöki iridectomia. Zavartalan posztoperatív szak után V. 23-án a beteg panaszmentesen távozik. Látóélessége : 5/30 + 3,0 Dsph = 5/10T 17 appl Hgmm 5/30+3,0 Dsph =5/10 17 Mindkét szemen kötőhártya halvány, cornea csillogó, állománya tiszta. Szemnyomása 3 X Pilocarpin cseppentés mellett kompenzált. Megbeszélés A beteg anamnézisében szereplő, otthonában észlelt, rövid ideig tartó fejfájás a glaukóma prodromorum tünete lehetett. Sekély csarnok, hypermetropia, idős kor hajlamosító tényezők glaukómára. A parenterálisan felvett folyadékmennyiség, mely az első két nap 4000 ml volt (per os felvett folyadékról és az infúziós cseppszámról nincs tudomásunk) glaukómás rohamot kiváltó ok lehet. Ezek együttes hatására már a felvételt követő második nap glaukómás roham alakult ki, melyre a neurológiai konzílium is utal (tág pupilla). Viszont a helyes diagnózis csak a 10. nap után történt meg, ez igen hosszú idő. Az eset érdekessége még, hogy mihelyt a beteg szemtenziója normalizálódott, ami a szemészeti terápia bevezetése után már a második nap bekövetkezett, a beteg általános állapota is jobb lett. Fejfájása megszűnt, látása javult. Az eset ismertetését azért tartottuk lényegesnek, mert a parenteralis folyadékbevitel az általános terápia lényeges részét képezi, és ha az infúziók adását ködös látás, tágabb pupilla, fejfájás, vagy egyéb szemészeti panasz követi, a szemészeti konzíliumnak a szemtenzió ellenőrzésére is ki kell terjednie, mert csupán infúziók adása után is felléphet glaukómás roham, különösen arra hajlamos szemekben. Magasabb szemtenzió esetén a szemészeti terápia mielőbbi bevezetése válik szükségessé, s ezáltal nemcsak a glaukóma okozta irreverzibilis elváltozásokat tudjuk kivédeni, de mint esetünk bizonyítja, a beteg általános állapotában is jelentős javulást tudunk elérni. Összefoglalás A szerző infúziós terápia után létrejött glaukómás rohamot ismertet és felhívja a figyelmet a diagnózis mielőbbi felállításának szükségességére. 48
