Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Szemészet 118. 20—20. 1981. A Fest megyei Tandes Semmelweis Kórház Szemosztályának (oszt. vez. főorvos : Vörösmarthy Dániel) közleménye A mikrosebészet optikai segédeszközei VÖRÖS MAKIHY DÁNIEL A műtéti tevékenység számos ága, mint pl. a szemészet, fül-orr-gége, ér- és idegsebészet, természeténél fogva jogos igénnyel lép fel olyan optikai segédeszközök iránt, amelyek a kis dimenziójú műtéti terület nagyítása révén megkönynyítik az operatőr munkáját. Ma a mikrosebészet szinte minden ágában e jogos igényen túl az a követelmény is felmerül, hogy az optikai segédeszközök lehetővé tegyenek olyan beavatkozásokat, amelyek szabad szemmel nem, vagy nem kielégítő egzaktsággal végezhetők el. A Nobel-díjjal kitüntetett Gullstrand (1862- 1930) a szem elülső szegmentumának élőben történő mikroszkópos vizsgálatára alkalmas réslámpa megalkotójának nevéhez fűződik az első hibátlan leképezésű, műtétek végzésénél alkalmazható optikai segédeszköz, a még ma is használatos, távcsőszemüveg „Zeiss Fernrohr Lupenbrille” (1. ábra). E rendkívül ügyes, könnyű, az operatőr perifériás látóterét szabadon hagyó optikai eszköz a Galilei (1564—1642) -féle távcső optikai elve alapján, egy konvex objektív és egy konkáv okulár lencséből készült. Optikai hatásának lényege abban áll, hogy a tárgynak látószögét megnagyítja, egyenes állású virtuális képet ad (2. ábra). A nagyításnak sajnos határt szab az a körülmény, hogy a nagyítás fokozásával rohamosan csökken a fényerő, távolodik a szemtől a kilépő pupilla és szűkül a látótér. így a Gullstrandféle távcsőszemüveg és az ehhez hasonló felépítésű optikai segédeszközök nagyítása mindössze l,5x3,0x-os. Ezek közül, mint említettük, kiváló képalkotása miatt az 1. ábrán látható 2x-es nagyítású 0,4 rád (23°-os) látószögű távcsőszemüveg terjedt el a legálta-1. ábra. A Zeiss-Lupenbrille 20
