Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)

1981-11-01 / 4. szám

enyhén, az F érték átlaga kifejezetten csökkent. A II. táblázatban annak a 3 betegnek az F értékeit tüntettük föl, akiken a betegség féloldali volt. A táblázatból látható, hogy a Fuchs-disztrófiás 3 szem csarnokvíz perctérfogata sokkal alacsonyabb, mint azoké, melyeken csak cornea guttata volt látható. A Fuchsdisztrófia-mentes 3 szem F értékének átlaga szignifikánsan magasabb (p < 0,01) volt, mint a 21 Fuchs-disztrófiás szem F értékének átlaga. A Fuchs-disztrófia 6 kezdeti, illetve 15 előrehaladott stádiumában levő szem F átlagértékei között (0,(51 +0,36, illetve 0,47 + 0,35 mm:i/min) nem volt szignifikáns különbség.

II. táblázat

F (mm3/min)

Fuchscornea

disztrófia

guttata

1.

0,34

1,70

2.

0,88

2,15

3.

0,45

0,85

Átlag+ SD 0,55 + 0,29 1,57 + 0,66

Fuchs-disztrófia eseteiben tehát a csarnokvíztermelés kifejezetten csökkentnek bizonyult a tonográfiás meghatározás hibaforrásai ellenére. A cornea duzzadtsága nem befolyásolhatta jelentősen a tonográfia eredményeit, mert a kezdeti esetekben is kifejezetten csökkent volt a csarnok víztermelés, pedig a corneában csak enyhe, felszínes ödéma volt.

Valószínűnek látszik, hogy a cornea hátsó barrierjének korral járó, involúciós károsodása és a csökkent csarnokvíztermelés okozta táplálkozási zavar egymást kiegészítő föltételei a Fuchs-féle cornea disztrófia kialakulásának. Fuchsdisztrófiás betegek csarnokvíztermelésének terápiás csökkentése ezért, véleményünk szerint, kontraindikált. Fuchs-disztrófiás betegek acetazolamid kezelése Nielsen (1980) szerint azért is kontraindikált, mert a corneát dehidratáló pumpa 33—60%-ban bikarbonát-pumpa, tehát karboanhidrázhoz kötött.

2. Hyalokeratopathia

Ebben a betegségben az üvegtest és cornea összefekvésének, az endothelium ennek következtében kialakuló károsodásának tulajdonítható a cornea duzzadás fellépése. Az a tény azonban, hogy csarnokvíz helyett nagy felületen üvegtesttel érintkezik a cornea, a cornea táplálkozási zavarát is okozhatja, mert Davson és Duke-Elder (1948) vizsgálataiból tudjuk, hogy az üvegtestben kevesebb a glükóz, mint a csarnokvízben. Végül a csökkent csarnokvíztermelés okozta táplálkozási zavarnak is lehet jelentősége ebben a betegségben is, mert Zajácz (1970) 6 hyalokeratopathiás betegében a csarnokvíztermelés átlaga 0,62 + 0,53 mm3/min, tehát csökkent volt. Magunk csak 1 hyalokeratopathiás betegen, akinek bal szemén hályogműtétet követően támadt részleges, a cornea felső harmadára kiterjedő hyalokeratopathia, végeztünk elektrotonográfiás vizsgálatot, és a csarnokvíztermelés az ép jobb szemen 1,71, a beteg bal szemen 0,42 mm3/min-nak bizonyult.

4. Atrophia bulbi

Atrophia bulbi eseteiben is gyakran láthatunk ödémás corneát. Az ilyen szemek súlyos táplálkozási zavara és az endothelium károsodottsága nyilvánvaló. A csökkent csarnokvíztermelés jelentőségét demonstrálja Nagy és Juhász (1970)

219