Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)

1981-08-01 / 3. szám

találtuk, csoportok közötti különbség nélkül. A betegek szubjektív panaszainak alakulását a, II. táblázatban foglaltuk össze.

A szubjektív panaszoknak és a vizsgálati eredményeknek az alakulása független volt a betegség fennállásának időtartamától.

Megbeszélés

Az elmúlt években több szerző a bromhexin hidroklorid kedvező hatását figyelte meg Sjögren-szindrómában. Grosse-Ruyken [8], Neubauer [18], Tiburtius és Merker [24], valamint hazánkban Török és mtsai [25] szemcsepp és szükség esetén kiegészítő orális kezeléssel találtak jó eredményeket. Isager és mtsai [12, 13] a csak per os kezelést részesítik előnyben. Frost-Larsen és mtsai [7] 29 betegen végzett kettős vak kísérletben, napi 3x16 mg Bisolvon adása után, a Schirmer-próba és a BUT vonatkozásában szignifikáns javulást, a bengálvörös teszttel viszont változatlan állapotot regisztráltak.

II. táblázat

A kezelésnek a panaszokra gyakorolt hatása a különböző csoportokban

Csoport

Javult

Kezdeti

Nem javuválto- lás zott után

Kom- összelőtt sen

romlott

I.

4

1

5

1

11

II.

5

2

3

2

12

III.

3

4

3

—

10

Ugyanakkor más közlemények kétségbe vonták a szer hatásosságát [23, 28], illetve a hatásosság megítélésére használt módszerek megbízhatóságát [17]. Thumm [23] 52 szemcseppel kezelt betegéből csak 2 esetben tapasztalt javulást, és azt is spontán remissziónak tartotta. Weller és mtsa [28] 20 beteg vizsgálatáról számolt be. Szemcseppel 5 esetben ért el javulást, 12 beteg állapotát azonban nem lehetett javítani még nagy adagú kiegészítő orális kezeléssel sem.

Ami a metodikai kérdéseket illeti, a Schirmer I.-próba csak durva tájékoztatást ad, és sok esetben félrevezető [3, 6, 9, 17, 29]. Kedvezőbbek a tapasztalatok a könnyfilmfelszakadási idő mérésével kapcsolatban [10, 16, 19], bár vannak, akik e módszer reprodukálhatóságát is kétségbe vonják [26]. Egységes azonban az a vélemény, hogy a lizozim lízis teszt pontos, jól reprodukálható és a szindrómában diagnosztikus értékű [2, 3, 4, 5, 17, 22, 29].

Saját eredményeink alapján Schirmer I.-próbával a Bisolvon hatásosságát kimutatni nem tudtuk. A szer hatékonyságát a BUT és a bengálvörös teszt sem erősítette meg. A könnytermelés mennyiségi ingadozásai mellett a lizozim lízis teszt értékeinek átmeneti emelkedés utáni csökkenése arra utal, hogy az általunk vizsgált periódusban a könny e vonatkozásban felhígult. Ez a hígulási tendencia kifejezettebb a placebót szedő csoportban, de ez az eltérés a másik két csoporthoz viszonyítva nem szignifikáns.

177