Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-05-01 / 2. szám
Ü L É S J E (í Y Z (') К Ö N Y V Jegyzőkönyv a Magyar Szemorvostársaság Nagygyűléséről (Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi Terme, 1980. március 28—29.) 1980. március 28. Megnyitó ülés Elnöki megnyitó: Radnót Magda: Üdvözli a nagygyűlés résztvevőit, vendégeit, dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettest, J. Francois professzort, a Nemzetközi Szemorvostársaság és a Nemzetközi Gyermekszemészeti Társaság elnökét, M. Maione professzort, a Nemzetközi Gyermekszemészeti Társaság főtitkárát, W. Jaeger professzort, a Német Szemorvostársaság elnökét és G. M. Bleeker professzort, a Holland Országos Szemészeti Intézet igazgatóját. Megnyitójában emlékeztet arra, hogy a szemtükör 130 esztendős, 130 évvel ezelőtt látta meg valaki először a szemfeneket, a látóideget. A felfedezés átalakította az orvostudományt. A szemészet addig a sebészet része volt, a továbbiakban ez a részleg-jelleg megszűnt. Hazai szemészetünk elismerését jelenti, hogy a külföldi kollégák szívesen látogatnak hazánkba. Emelte rangunkat, amikor Budapesten működni kezdett a II. sz. Szemklinika. Vannak azonban problémáink. Sajnos még ma is egyesek a szemészetnek csupán két fejezetére gondolnak, a sebészetre és a szemüvegrendelésre. A gyermekszemészet nem egyenlő az amblyopiával. A sajtóban is megjelennek időnként helytelen információk, pl. legutóbb a pilocarpin használatával kapcsolatban. Nem haragudhatunk a sajtó képviselőire, mert legtöbbször néhány szemész véleményét tükrözik. Gondoljuk meg, mit nyilatkozunk a sajtónak! Nehéz helyzetbe hozhatjuk a minisztériumot és a külföldi kollégákat is, akikhez hiába utaztatjuk a betegeket. Hutás Imre: Amikor átvette a magyar szemészelődökről összeállított albumot, meghatódva látta, hány kiemelkedő tudóst adott a magyar szemészet nemzetközileg is. Egyéniségek, iskolák alakultak ki. A ma szemorvosai ápolják a hagyományt. A nem szemorvosnak gyérek az ismeretei a szemgyógyászat területéről. Az élettani ismeretek kibővültek, fejlődött a morfológia, az elektronmikroszkópia. Az alapvető ismeretek birtokában sok új műtéti eljárás jelent meg, amelyek jelentősége felbecsülhetetlen. Kívánja, hogy az új elméleti eredményeket sikerüljön átvinni a gyakorlatba. J. Francois (Oent): „Miniszterhelyettes Úr, Elnökasszony, Hölgyeim és Uraim, kedves barátaim! Nagy öröm számomra, hogy ismét Budapesten lehetek és résztvehetek az Önök nagygyűlésén. A Szemorvostársaságok Nemzetközi Szövetsége és Tanácsa nevében és a magam részéről elismerésemet fejezem ki társaságuk elnökének, Radnót professzorasszonynak és főtitkárának, Follmann Piroskának a társaságuk és a nagygyűlés szervezése érdekében kifejtett munkájukért. Ez a nagygyűlés minden bizonnyal sikeresen fogja tükrözni a gyermekszemészetben elért legújabb eredményeket. — Nem első alkalommal veszek részt az Önök rendezvényein és más alkalommal is jártam már Budapesten. Mindig szívesen gondolok vissza az 1972-ben Budapesten tartott nagysikerű IV. Európai Szemészkongresszusra, amelynek rendezői ugyanazok voltak, mint e nagygyűlésé, akik Németh professzor és társaságuk más tagjainak közreműködésével ezt a kongresszust az európai szemorvosok számára emlékezetessé tették. Ez a budapesti volt egyike a leggyümölcsözőbb, legszebben rendezett európai kongreszszusoknak. — Nemcsak a magyarok hagyományos vendégszeretete miatt örülök, hogy most ismét részt vehetek szemészeti rendezvényükön, hanem a magyar szemészet elismert hagyományai miatt is. Már 1777-ben volt szemészeti egyetemi előadó Magyarországon, Plenck József Jakab, akinek könyve, a „Doctrina de morbis oculorum” széles körben ismert volt. Fabini János 1817-ben lett a szemészet professzora. E kor óta mindig voltak híres szemészek, hadd említsem közülük Hirschler Ignácot, Goldzieher Vilmost, az idősebb Imre Józsefet, Csapodi Istvánt, Hoor Károlyt, Grósz Emilt, Blaskovics Lászlót, Liebermann Leót és ifjabb Imre Józsefet, akiknek életrajzát Radnót professzorasszony adta ki monográfia formájában a Budapesten tartott Európai Szemorvoskongresszus alkalmából. E híres magyar szemorvosok példája sarkalljon minket a munkánkban. Önöknek, a Magyar Szemorvostársaság mai tagjainak kötelességük, hogy kövessék nagy elődeik példáját, vigyék előbbre a szemészet tudományát. Ez egy olyan célkitűzés, amiben mindnyájunknak törekvése találkozik. — Miniszterhelyettes 122
