Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)

1981-05-01 / 2. szám

Szemészei IIS. II.» —121. I9HI. A Hajdú-Bihar megyei Tanács Kórház- Rendelőintézet (főigazgató főorvos: Pinczés László) Szemészeti Osztályának (osztályvezető főorvos: Molnár Lajos) közleménye Négy Hajdú-Bihar megyei település gyermeklakosságának szemészeti szűrővizsgálatáról KOVÁCS MARGIT, KOVÁCS ÉVA és BIO ZSUZSANNA A modern orvostudomány egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a megelőzés­nek. A kialakult betegségek ugyanis gyakran stabilizálódnak, krónikussá vál­nak, ill. végleges egészségkárosodáshoz vezetnek. A szemészeti betegségek kö­zül a gyermek- és ifjúkorban leggyakrabban a kancsalság, az amblyopia, az ametropiák akadályozzák a jó binokuláris látás kialakulását és gátolják a gyer­meket személyisége fejlődésében (Méhes, Gegessi-Kiss), a tanulásban és apálya­­választásban. Pajor 1960-ban 90 ezer ipari tanuló vizsgálata során kimutatta, hogy a fiatalok 32,7%-a más pályára kényszerült szemészeti okok miatt. Kovács 1966. és 1971. években végzett felmérése szerint a választott szakmára a városi gyer­mekek 28,7%-a, a vidéki gyermekek 33,9%-a alkalmatlan volt, szintén szemészeti eltérések miatt. Kozma 1973-ban hasonló adatokat talált a Veszprém Megyei Tanácsadáson jelentkezett fiatalok körében: 32%-uk hasonló okokból kénytelen volt más pályát választani. Ezek az adatok megerősítik a prevenció és a szűrővizsgálatok fontosságát, annál is inkább, mert a gyermeket szüleik többnyire csak a nyilvánvaló kancsalság esetében viszik orvoshoz, de őket is sokszor elkésve, a kancsalság kezdete után esetleg csak évek múlva. A kisebb fokú kancsalság, egyoldali amblyopia pedig sokszor csak a pályaválasztást megelőző vizsgálatnál derül ki. Molnár L. [12, 13] 1961-ben, majd 1968-ban hangsúlyozta, hogy az amblyopia elkerülése végett minden gyermeken 1—3 éves korban el kell végezni a látó­élesség-vizsgálatot; azoknál pedig, akiknek családjával szemüveges vagy kan csal van, mindenképpen 1 éves korban. Hazánkban Dóczy 1964 óta végez rendszeres szűrővizsgálatot bölcsődés, óvodás és iskoláskorú gyermekeken Sze­ged városában. Többéves munkája nyomán területükön ma már nincs gondozat­lan kancsal gyermek és az aktív szűrés sikereként egyre jobbak a gyógyulási arányok. Kozma Veszprém megyében végzi 1973 óta a 6 éves gyermekek szűrő­­vizsgálatát. Létai 5 éves gyermekeket szűr Komló városban. A Debreceni Vá­rosi Szemgondozó Intézetből Juhász 1979-ben számolt be a város területén vég­zett 9 évi szűrés munkájáról. Molnár L. és mtsai 1964—65-ben Újléta összlakos­ságát vizsgálták és fénytörési hiba miatt keletkezett féloldali amlbyopiát 10,36%-ban találtak, a strabismus 5,2%-ban fordult elő. Ismeretesek még Mócsy, Borbás, Koleszár, Halda és Seres szűrővizsgálatai. A gyakorló orvosok által ismert tény, hogy a vidéki lakosság egészségügyi szakellátása nem éri el a városi lakosságét. Ezt bizonyítja Molnár L. [14] 1975- ben végzett felmérése is, miszerint az ellátásra szoruló gyermekek közül a Debreceniek 58,6%-a, a vidékiek 26,6%-a, a tanyán élőknek 14,8%-a jelentkezett szemészeti vizsgálaton. Mindezek a gondok és tapasztalatok indították a Hajdú-Bihar m. Tanács Kórház-Rendelőintézet szemészeti osztályának egészségügyi dolgozóit arra az elhatározásra, hogy megszervezzük a megye vidéki gyermeklakosságának a sze­mészeti szűrővizsgálatát. A vizsgálatot 4 asszisztensnő végzi az óvónők, pedagó­115

Next

/
Oldalképek
Tartalom