Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-05-01 / 2. szám
Szemcsíct 118. »4—98. 1981. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye Kombinált festési eljárás a szaruhártya endotheliumának vizsgálatára HATVANI ISTVÁN és RIGÓ GYULA Mai tudásunk szerint a technikailag jól kivitelezett műtétet követően a szaruhártya átültetések sikerét a recipiens állapotán kívül a donor szaruhártya endotheliumának életképessége határozza meg (Stocker [7]). A HLA antigének szerint identikus donor- recipiens pár keresése tovább javíthatná az eredményeket (Vannas [11]), de ez a vizsgálat ma még nem végezhető rutinszerűen. Klinikánk gyakorlatában kezdettől fogva az ABO vércsoport rendszerben a recipienssel azonos csoportú donor szaruhártya átültetésére törekedtünk (Alberth [1]). Gondos réslámpás vizsgálattal választottuk ki a legmegfelelőbb anyagot. Ma már az endothel sejtréteg 200—500-szoros nagyítással történő vizsgálata, illetve vitális festékek alkalmazása is szükségesnek látszik, ha a károsodott endothel átültetését el akarjuk kerülni. Az ún. „Specular Microscope” olyan speciálisan átalakított mikroszkóp, mellyel visszavert fényben a szaruhártya különböző rétegeit nagy nagyítással in vivo is lehet vizsgálni. Néhány éve a Zeiss foto-réslámpát olyan előtét lencsével módosították, amely erre a célra is alkalmassá teszi. Ezen kívül kontakt, víz immerziós és non contact objektívvei felszerelt változatok is ismeretesek. A módszer előnye, hogy alkalmazásával intakt szemen részletes morfológiai vizsgálatot lehet végezni. Hátránya, hogy nem nyújt felvilágosítást a sejtek funkcionális változásairól; nevezetesen az enzim aktivitásról és a sejtfal permeabilitásáról. A csupán morfológiai vizsgálat jól kiegészíthető azokkal a festési eljárásokkal, melyek a sejtek működését, életképességét is mutatják. Ezek közül a legelterjedtebb a tripánkékkel történő vitális-szupravitális festés. A tripánkék a sérült, csökkent vitalitású sejtek magját festi, mivel a sejtfal permeabilitása kórosan fokozott. A vizsgálathoz a szaruhártyát el kell távolítani, mert csak a mikroszkóp objektív lencséje felé fordított endotheliumon végezhető. Hátránya, hogy a sejthatárokat nem festi meg (Hoefle [3]). Jelenlegi munkánk célja a nedves kamrában +4 °C-on tárolt szemek szaruhártya endotheliumának tanulmányozása volt. Új festési kombinációval kerestük azokat s morfológiai és funkcionális elváltozásokat, melyek hasznos támpontot nyújthatnak a beültetésre szánt donor végleges kiválasztásához vagy kiszűréséhez. Anyag és módszer Vizsgálatainkat emberi corneákon végeztük. A szemeket a halál után 4—10h-val enucleáltuk és + 4 °C-on nedves kamrában tároltuk. A feldolgozást az enucleatio után 2—24h elteltével végeztük. A szaruhártyák mechanikus károsodását mindenképpen el akartuk kerülni, ezért pattintott pengével a limbustól 4 mm-re a chorioideáig hatoló metszést ejtettünk, majd tompa végű ollóval a sclerát körbe vágtuk, egyben a corioideát is leválasztottuk. A corneát ezután könnyen le lehetett emelni a sclera szegéllyel együtt. A maradék tapadó uvea részeket néha cyclodialysis spatulával kellett leválasztani. Gondosan ügyeltünk arra, hogy a művelet közben az iris ne érintse az endothelt Az anyagot epitheliális felszínével lefelé fordítva vájt tárgylemezre helyeztük, majd a következő sorrendben — az időtartamok pontos betartásával — kezeltük. 1. 0,5% tripánkék a. 1. t.; 90 másodperc 2. öblítés deszt. vízzel 94
