Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-02-01 / 1. szám
után aralditba ágyaztuk, majd Reichert-ultramikrotomon metszettük. Kontrasztozás után a metszeteket JEM 7A elektronmikroszkópon vizsgáltuk. A scanning elektronmikroszkópra vizsgálat céljára vett anyagot fixálás után szén- és aranygőzben kezeltük. A scanning elektronmikroszkópos vizsgálatokat JEM I00B scanning feltéten (EM Asid High resclution scanning device) végeztük. Szövettani metszeteken kisebb-nagyobb üregek láthatók (3., 4. ábra), amelyekben egynemű anyag (nyirok), sok helyen lymphocyták figyelhetők meg. Egyes helyeken az üregek egészen a hámig terjednek (5., 6. ábra), sőt a hámba is előnyomulnak (7. ábra). Az üregeket mindenütt endothel béleli, s egymástól lazább-tömöttebb kötőszövet választja el őket. Az üregek egy része kerek, nagyobb részük sokszögletes, összeesett 7. ábra. A hámban kehelysejtek. A hámba nyúló nyirokrések. X700 Az üregeket mindenütt endothel béleli, s egymástól lazább-tömöttebb kötőszövet választja el őket. Az üregek egy része kerek, nagyobb részük sokszögletes, összeesett, egyes helyeken billentyűk figyelhetők meg (3. ábra). Elektronmikroszkópos jelvételeken látható, hogy az üregek falát csak endothel béleli és helyenként lymphocytákat találunk az üregekben (8. ábra). A kötőszövetben ereket is megfigyelhetünk, ezekben helyenként vörös vértestek, másutt erythroklastok vannak (9. ábra). Ezek thrombotizált erekre utalnak. A kötőszövetben a nyirokréseken kívül is nagy számban találhatók lymphocyták (8., 9. ábra). SEM felvételeken a nyirokerek, ill. üregek jól megfigyelhetők [10]/ Megbeszélés Mindkét esetben típusos, az irodalom eddigi eseteinek megfelelő volt a klinikai kép (Radnót, Henderson, Reese, Offret és Haye stb.). Feltehetően azért nem ismerték fel az első vizsgálók a kórképet, mert ritkán előforduló daganatról van szó. Differenciáldiagnosztikailag a haemangioma jöhet szóba, különösen akkor, ha bevérzések jelentkeznek. Ez első esetünkben előfordult. A lymphangiómák lehetnek kapilláris, kavernózus és cisztikus formák, amelyek egymással kombinálódhatnak, amint azt eseteinkben is láthatjuk. A daganat kivételesen az opticusta gyakorolt nyomás útján a látást veszélyeztetheti (Duke—Elder). Az esetek többségében a lényegesebb tünetek: ptosis, protrúzió, diszlokáció és mozgáskorlátozottság. A lymphangioma sugárrezisztens. A terápia: műtéti. Az eltávolítás egyszeri radikális, csak kis daganat esetében lehet (Jones). Ez nagyon ritka és a daganatnak nincs tokja, beterjed a környezetbe, továbbá figyelembe kell venni, hogy több rekeszes is lehet (Mortada, Gonzalez—Almaraz és de Biten). Többnyire ismételt beavatkozásra van szükség. A lymphangioma jóindulatú daganat, de kivételesen lymphangio-endothelioma alakulhat ki belőle (Royer és mtsai). Elektronmikroszkópos vizsgálatok a leírt szövettani ismereteken túl, mélyebb betekintést nyújtanak e ritka daganat szerkezetébe. 4
