Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-11-01 / 4. szám
Szemészet IIT. *08—*10. 1980. A Szegedi Orvostudományi Egyetem, Szemészeti Klinikájának (igazgató: Kalián Ágost egyetemi tanár) közleménye A prednisolon hatása a subconjunctiválisan adott antibiotikumok csarnokvízbe történő felszívódására HAMMER HELGA és TÓTH ESZTER A penicillin felfedezése óta az intraokuláris bakteriális fertőzések gyógykezelésére az antibiotikumokat alkalmazzák. Az orálisan vagy parenterálisan adott antibiotikumok azonban a szem sajátos keringési és barrier viszonyai miatt csak alacsony koncentrációban jutnak a szem belsejébe, ezért a szemészeti gyakorlatban gyakran subconjunctiválisan adják azokat. Az utóbbi években elsősorban a széles hatásspektrumú, a szöveteket alig károsító és allergiás tüneteket csak ritkán okozó gentamycint alkalmazzák [4, 5, 6], amelynek a felszívódását — az állatkísérletek eredménye szerint — a vele együtt adott helyi érzéstelenítők nem befolyásolják [1]. A szem autoimmun vagy krónikus gyulladása esetén gyakran adnak subconjunctiválisan különböző szteroidokat, és néha előnyös az antibiotikumszteroid kombináció alkalmazása is. A szteroidok igen kifejezett érszűkítő hatással rendelkeznek, amely arányos a gyulladást csökkentő hatásukkal [3]. Ismeretes, hogy a parenterálisan adott vegyületek felszívódását legnagyobb mértékben az érintett terület keringési viszonyai befolyásolják, ezért érdemesnek láttuk annak vizsgálatát, hogy a vasoconstrictor hatású prednisolon hogyan befolyásolja a vele együtt, агопоз helyre fecskendezett antibiotikum (gentamycin vagy penicillin) csarnokvízbe történő felszívódását. Módszerek Vizsgálatainkat 26 nem beltenyésztett, különböző nemű, 2000—2500 g súlyú nyúlon végeztük. Az állatok jobb szemébe subconjunctiválisan antibiotikumot, a balba pedig ezzel egyidőben, azonos helyre antibiotikumot és prednisolont fecskendeztünk. A gyógyszerek beadása után 30, 60 és 120 perccel mindkét szemből csarnok punkcióval csarnokvizet nyertünk, amelynek az antiboitikum tartalmát bakteriológiai módszerrel meghatároztuk. A gentamycint Gentamycin (Pharmachim), a penicillint Penicillin 200 000 NE (EGyT), a prednisolont Di-Ädreson F-aquosum (Organon), míg az adrenalint Tonogen (Kőbányai Gyógyszerárugyár) injekció formájában alkalmaztuk. A kísérletek első csoportjában (10 nyúl) az állatok jobb szemébe 0,4 ml térfogatban 12 mg gentamycint, a balba pedig ugyancsak 0,4 ml térfogatban 12 mg gentamycint és 7,5 mg prednisolont adtunk. A második csoportban (10 állat) 30 000 NE penicillint (0,3 ml), illetve 30 000 NE penicillint és 7,5 mg prednisolont (0,3 ml) alkalmaztunk. A harmadik csoportban (6 állat) a jobb szembe 12 mg gentamycint (0,4 ml), az ellenoldalra pedig 12 mg gentamycint és 0,1 mg adrenalint (0,4 ml) fecskendeztünk. A csarnokvíz antibiotikum tartalmát bakteriológiai módszerrel határoztuk meg [2]. Agár táptalajt 106/ml penicillinnel és gentamycinnel szemben igen érzékeny Bacillus subtilis törzs spórájával oltottunk be, majd abból 5 mm vastag agar lemezt öntöttünk ki. A lemezbe lyukakat fúrtunk, amelybe 0,05 ml csarnokvizet csöppentettünk. 20 órás 37 °C-on történő tenyésztés után mértük a lyukak körül kialakuló gátlási zóna átmérőjét. Az átmérőhöz tartozó antibiotikum-koncentrációt ismert gentamycin, illetve peniccillin tartalmú oldattal készült kalibrációs görbéről olvastuk le. Eredmények és megbeszélés A gentamycin subconjuntivális befecskendezése után 30 perccel volt a legmagasabb a csarnokvízben az antibiotikum koncentráció, amely a következő 90 perc alatt alig csökkent. A gentamycinnel együtt adott prednisolon nem 208
