Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)

1979 / 2. szám

Látható a táblázatból az is, hogy az érelzárt oldalon a chorioidea plusz retina vérátáramlása nagyobb, mint a kontroli-oldalé. (Az értékek lényegében a choriodeára vonatkoznak, mert az irodalmi adatok szerint nyúlnál a retina vérátáramlása mindössze 1,0—1,5%-a az egész szem vérátáramlásának.) A ciliáris érelzárt oldal adataiból nyilvánvaló, hogy a beavatkozás hatására az uveában a vérátáramlás százalékos megoszlása megváltozik. Ezt mutatja be a II. táblázat. Az érelzárt temporális első uveafél vérátáramlása az egész uveáénak mindössze 3,5%-a. Az okkludált oldalon az első uvearész vérátáram­lása együttesen kevesebb, mint J/fl-a az egész uveáénak. A kontroli-szem eseté­ben ez az érték 1/1. III. táblázat Az uvea regionális vérátfolyása nyulaknál Krónikus csoport (n = 9) Temporális iris + s. test mg/min Nazális iris + s. test mg/min Első uvea összesen mg/min Chorioidea + + retina mg/min Art. eil. post, longa temp, elzárt szem ..................... 32,8 + 0,4 41,8 + 6,3 74,6+13,9 503 + 93,7 Kontroli-szem...................... 40,8+10,9 31,6 + 6,9 72,4+15,8 593+123 Középérték + középérték középhibája A krónikus kísérleti csoport adatait a III. táblázat tünteti fel. Az értékekkel kapcsolatban említendő, hogy azok alacsonyabbak, mint amelyeket az akut kísérletben kaptunk. Ennek oka valószínűleg az, hogy ebben a kísérletsorozat­ban 20—40 fim átmérőjű mikrospherákat adtunk az állatoknak. Az adatok azt mutatják, hogy az érelzárás után 10—14 nappal a keringés rendeződött. Megszűnt mind az első, mind a hátsó uvearész közötti vérátáram­­lási aránytalanság. Nem volt különbség az érelzárt és kontroli-oldal vérátáram­lásának mennyisége között sem. Következtetések 1. Nyulaknál a temporalis art.eil.post.longa elzárása után közvetlenül az uvea regionális vérátáramlása lényegesen megváltozik. Az első uvearész 34,2 százalékkal kevesebb vért kap. Ugyanakkor mintegy 10%-kal fokozódik a chorioidea vérátáramlása. 2. A csarnokvíz termelését végző első uvearész (processus ciliarisok) vérellá­tásának ilyen mértékű akut csökkenése mellett szignifikánsan csökkennie kel­lene a csarnokvíz produkciónak, ha az 70%-ban ultrafiltráció eredménye lenne. Előző vizsgálatainkban viszont hasonló érelzárás után nem találtunk szignifi­káns csökkenést a csarnokvíz termelésében. Vizsgálataink tehát arra engednek következtetni, hogy a csarnokvíz termelésben az aktív transzportnak nagyobb szerepe van. 3. Az első uvearész vérellátásának csökkenése az intraokuláris volumen keves­­bedését eredményezi. Ennek hipotoniát kellene okozni. Az érelzárás utáni chorioidea vérátáramlás fokozódás lehet az oka, hogy hipotonia nem mutat­ható ki. 4. Az érelzárás után 10—14 nappal az uvea vérátáramlása normalizálódik. Ennek magyarázata az lehet, hogy a circulus arteriosus iridis major vérellátása ezen időre rendeződik. Az érgyűrű képzésében ugyanis mindkét ciliáris ér részt vesz. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom