Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 1. szám
Ü L É S J EGYZÖKÖNYV JegyzőkönyV a Magyar Szemorvostársaság 1978. május 26-án megtartott tudományos üléséről. Az ülés helye: az I. sz. Szemklinika tanterme Tusnádi Ágnes és Gábriel István (Budapest) : Conjunctivitis vernalis súlyos formája 17 éves fiú kétoldali súlyos szaruhártyafekéllyel szövődött conjunctivitis vernalis esetét ismertetik. Részletesen foglalkoznak a conj. vernalis lehetséges cornealis komplikációival. Új terápiás lehetőségre, az Opticrom szemcseppre hívják fel a figyelmet. Szalóczi Károly : A vernalisban szenvedők egyik fő panasza a viszketés, melyet csak Pantocain szüntet. Az előadásban szereplő esetnél a szaruhártya-elváltozást nem látja oki összefüggésben a conj. vernalisszal. Meggyőzőbb lett volna, ha a diapozitívokon a szaruelváltozások mellett a papillaris hypertrophiákat is lehetett volna látni. Polgár József : A bemutatott esetet típusosnak tartja. Három hasonló észleléséről számol be. Radnót Magda: A papillaris hypertrophiákról külön felvételeket készíteni felesleges lett volna, ezt a képet tankönyvekből és gyakorlatból mindenki ismeri. Pantocaint betegeknek felírni nem ajánlatos. Nagy Margit és Cserna Éva (Kisvárda) : Ochronosis a kötőhártyán. (Összefoglalás nem érkezett.) Mucsi Gabriella. (Budapest) : Tensioemelkedés tonographia alatt A szerző az utóbbi 10 év beteganyagából 4 nőbeteg adatairól számol be, akiknél a tonographiás vizsgálat során a második szemen akut tensioemelkedés lépett fel. A betegeknél terheléses próba nem történt. Feltűnő az irodalomból ismert hajlamosító tényezők (nem, hypermetropia, sekély elülső csarnok, szűk csarnokzug) halmozódása mellett az a tény, hogy a vizsgálatok időpontjában meteorológiai hideg front volt. A tensioemelkedés létrejöttében az előadó psychés faktorok szerepét is feltételezi; a rendelkezésre álló irodalomban hasonló közléssel nem találkozott. Weinstein Pál : Az említett esetekben a tonographia megterhelési próbaként szerepelhetett. Túri Károly : Bár a tonographia nem tartozik a klasszikus terhelési eljárások közé, psychés shockot azonban valóban jelent. — Akinek az egyik szemén glaukomás rohama volt, a másik szemén bizonyos körülmények között pilocarpinozás ellenére is kialakulhat glaukomás roham. Ezért profilaktikusan a második szemen is glaukoma-ellenes műtétet végez, ha a beteg ennek szükségességéről meggyőzhető. Takáts István: Kukán 1934-ben figyelte meg a consensualis ophthalmotonusos reakciót. Lehetséges, hogy az előadásban ismertetett eseteknél is erről volt szó. Radnót Magda: Az ún. profilaktikus iridectomiával nem ért egyet. Ilyen műtétek után nem egyszer keletkezett katarakta vagy bevérzés. Szigeti Zoltán : Mi az Országos Szemészeti Intézet állásfoglalása a glaukomás roham után végzendő iridectomiával kapcsolatban V Radnót Magda : A Szemészeti Kollégium foglal állást ebben a kérdésben. Glaukomás roham után sajnos még nem minden osztályon végzik el az iridectomiát. Nagy Margit, Tóth Margit, Nádray Ágnes, Vigváry László és Vargányi Márta: Általános betegség-e a keratoconus 1 Szerzők 15 keratoconusos betegnél gerinc- és térdízületi röntgenvizsgálatokat végeztek ízületi, ill. porcbetegség kiderítésére. Előzőleg több esetben kimutatták a cornea dystrophiás és degeneratív betegségeinek porckorong-, ill. porcbetegséggel való szövődését, és azt a szervezet mucopolyszaccharida-háztartásának zavarából származtatják. Az elvégzett vizsgálatok minden esetben spondylosist, 11 esetben osteoporosist, 9 betegnél pedig térd-arthrosist mutattak. Ezek alapján feltételezik, hogy a keratoconus is valószínűleg a keratochondrosisoknak nevezett betegségcsoportba tartozik. Radnót Magda : Ат. előadó tartott már hasonló témájú előadást. Örömét fejezi ki, hogy nem megyei szintű osztályon ilyen behatóan foglalkoznak tudományos kérdésekkel. Gábriel István 62
