Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 1. szám
Kahán-László, I. and Deák, A.: Arginin synthesis in the cornea The arginin contents of tear of the patients suffering from corneal herpes is lower and of those patients who suffering from keratitis metaherpetica is higher then of healthy ones. The cornea contains ornitil-carbamil transferase enzyme, which insures the in situ synthesis of one part of the arginin content of cornea. I. László-Kahán und A. Deák: Argininsynthese in der Cornea Bei Herpes corneae ist der Arginingehalt der Tränen geringer, in den Tränen von an Keratitis metaherpetica leidenden Personen ist der Arginingehalt etwas höher als bei Gesunden. Die Hornhaut enthält Ornithylkarbamyltransferase, welche die Synthese in situ eines Teiles der Arginingehaltes der Hornhaut gewährleistet. KÖNYVISMERTETÉS De Laey, J. J Fluoro-Angiographic Study of (he Choroid in Man. (Bull. Soc. Beige d’Ophtalmologie, Vol. 174. Dr. W. Junk by Publishers, The Hague, 1978.) 217 old., 149 ábra, 7 táblázat. A monográfia a genti Szemklinika chorioideával kapcsolatos fluoreszcein angiográfiás anyagát dolgozza fel, 7 fejezetből áll. Az első a chorioidea anatómiájával és fiziológiájával foglalkozik. Ezen a területen a fluo. angiográfia ismereteinket új dinamikus tényezőkkel bővítette, fény derült a chorioidea mozaik struktúrájára, miszerint az érhártya centrális arteriolával és perifériás venulával rendelkező funkcionálisan relatíve független egységekből áll, s a szegmentre tagozódás megfigyelhető a choriocapilláris rétegben is. Szerző bemutatja a chorioidea artériák topográfikus sémáját. A 2. fejezet a papilla és a peripapilláris régiókkal kapcsolatban megállapítja, hogy bár mindkét struktúrát a hátsó rövid ciliáris artériák táplálják, keringésük mégis viszonylag önálló, angiográfiával kommunikációt alig lehet kimutatni. A 3. fejezet i. oc. hipertenzió kapcsán létrejövő papilla- és peripapilláris elváltozásokkal foglalkozik. Akut hipertenzió esetén leginkább az epipapilláris és a radier peripapilláris kapillárisok érintettek. Krónikus glaukomában sokkal inkább szenved a papilla keringése, mint a chorioideáé. A glaukomás excavatio kialakulása azonban nem csupán ischaemiás jelenség, hanem szerepe van ebben a hipertenziónak a papilla gliaelemeire kifejtett közvetlen hatásának is. A 4. és 5. fejezet a chorioidea erek okklúziójáról, ill. az elzáródás következtében létrejövő kórképekről szól. Részletesen ismerteti az akut multifokális plaquoid pigmentepitheliopatia és a hozzá hasonló, de rosszabb prognózisú serpiginozus chorioiditis tüneteit. A 6. fejezet a choriodea tumorok differenciáldiagnosztikáját tárgyalja. Sajnos ezt a fluo. angiográfia nem mindig teszi lehetővé. Hasznos információkat nyújt viszont különösen a gyanús elváltozás határairól, melyek az esetleges progresszió szempontjából értékelhetők. A 7. fejezet a chorioidea érújdonképződéséről nyert angiográfiás tapasztalatokat összegezi. Szenilis disciformis macula degeneráció, histoplasmosis chorioiditis, Fuchs folt, disciformis macula degeneráció és angioid streaks, valamint parapapilláris disciformis degeneráció a fejezet alcímei. Ezeknek a betegségeknek a prognózisát nagyrészt a chorioidea funkcionális állapota határozza meg. A fluo. angiográfia a kezdődő neovascularisatio kimutatásával, lehetővé teszi a korai fotokoagulációs kezelést. Gábriel István 27
