Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 1. szám
it is near to the anterior surface, the epithelium may suffer damage. No considerable vision improvement after the operation is to be expected—therefore the preformance of the intervention is recommended only in case, if we have the intention to relieve the patient’s pains. Gy. Imre: Interlamellare Implantation einer Akrylatplatte in die geschwollene Hornhaut Im Falle von 4 Augen mit Fuchs-Dystrophie und 2 hyalokeratopathischen Augen wurden die stechenden Schmerzen der Patienten durch interlamellare Implantation eine Akrylatplatte von 4,5 mm Durchmesser in die Kornea behoben oder ausdrücklich gelindert; selbst nach langer /eit wurden keine Komplikationen verursacht. Wichtig ist es die Akrylatplatte in das hintere Drittel des Korneastromas zu legen, da das Epithel geschädigt wird, wenn sie nahe zur vorderen Oberfläche liegt. Eine wesentliche Besserung des Sehvermögens ist nach der Operation nicht zu erwarten, deswegen ist ihre Durchführung nur in dem Falle zu empfehlen, wenn nur die Schmerzen des Patienten behoben werden sollen. KÖNYVISMERTETÉS R. M. Bürde, J. iS'. Karp: The Efferent Visual System and the Orbit (International Ophthalmology Clinics, Vol. 18. No. 1., Little, Brown and Company, Boston, 1978. 186 old.). A könyv 8 fejezetből áll. Az első a külső szemizom működés vizsgálatának elméleti alapjait és módszereit tárgyalja (Cover-teszt, fejdöntési teszt a m. obi. sup. és az ellenoldali m. rect. sup. bénulása elkülönítésére, diplopia teszt, kancsalsági szög mérése, Hess-függöny, binokuláris kettőslátás területének meghatározása Goldmann periméteren). A második fejezet a szemmozgató idegek betegségeivel foglalkozik, külön ismerteti az idegmagok, külön a pályák laesióit. A harmadik fejezet a kisagy és az agytörzs betegségeivel összefüggő szemmozgás zavarokat tárgyalja. A negyedik a konziliáriusi gyakorlatban gyakran nehézséget jelentő nystagmus differenciáldiagnosztikáját ismerteti Troost 1974-es felosztását véve alapul. Ä szemmozgató izmokat érintő neuromuscularis megbetegedéseket tárgyalja az ötödik fejezet, különös tekintettel a myasthenia gravisra, annak patofiziológiájára, s autoimmun hátterére. A hatodik fejezet tárgya: a cerebrovascularis inszufficiencia, migrén, vasculitis papillae, az ischeamiás opticus atrophia, carotido-cavernosus fistula, sinus cavernosus thrombosis, sinus cavernosus aneurysma stb. Az utolsó két fejezet újabb orbitalis vizsgáló módszerek, a komputer tomographia és az ultrahang vizsgálat értékelését adja. A komputer tomographia az ultrahang diagnosztikához képest előnyösebb, mert képes reprodukálni az anatómiai struktúrákat, beleértve a retrobulbáris teret, az orbita és az extraorbitalis régiók csontos falát. Az ilyen felvételek hasznos segítséget nyújtanak az orbitából kiinduló, valamint az orbitára kívülről ráterjedő folyamatok elkülönítéséhez. A komputer tomographia informál a szövetek fizikális tulajdonságairól is, segítségével például elkülöníthető az endokrin exophthalmus és a tumor vagy pseudotumor okozta protrusio. Az ultrahang-vizsgálatot a szerzők az értékelés nehézségei miatt kisebb jelentőségűnek tartják. Az egyes fejezetek után több mint 300 irodalmi hivatkozás, a kötet végén pedig részletes tárgymutató található. A könyv elsősorban a neuroophthalmologia iránt érdeklődő gyakorló szemészek és ideggyógyászok számára hasznos. 14 Gábriel István és Herényi Ágnes
