Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 2. szám
Szemészet 116. 115—119. 1979. A Veszprém megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet (főigazgató főorvos: Paulik György) Orthoptikai Rendelésének (főorvos : Kozma Zsuzsa) közleménye Hat éves gyermekek szűrővizsgálatának szemészeti vonatkozásai KOZMA ZSUZSA Az optikai információszerzés — annak hibás, vagy hibátlan volta — az egyén személyiségfejlődésére elhatározó. (Grastyán, Gegessi Kiss, Vigotszkij, Szabó Pál, Méhes). Pajor vizsgálta 90 ezer ipari tanulón a pályaválasztást akadályozó tényezőket, és szemészeti okkal hozta összefüggésbe a más pályára kényszerülők 32,7 százalékát. 1973-ban a Veszprém megyei Pályaválasztási Tanácsadáson jelentkezett 187 fiatal közül is 32% volt kénytelen pályát változtatni szemészeti ok miatt. Ismert tény, hogy a hibás látásúak gyakrabban szenvednek el egyéb testi sérülést, és a tompalátók vezérszeme gyakrabban sérül. A látáshibák korai felismerése tehát társadalmi és egyéni érdek. A kisgyermekkori látáshibákat azonban felismerni nehéz. A betegek spontán jelentkezésére csak nyilvánvaló tünetek észlelésekor számíthatunk, mint pl. a kancsalság, nystagmus. Asthenop panaszok is orvoshoz juttathatják a betegek egy részét, de a látáshiba többsége — így különösen az amblyopia, csak a betegek aktív felkutatásával diagnosztizálható. A fentiek tudatában csoportok, vagy a lakosságra terjedő kampányszűrések hazánkban is történtek (Mócsy, Létai, Hutás, Borbás, Molnár L., Koleszár, Seress). Folyamatos városszűrés eredményeiről számol be Dóczy, aki megállapítja, hogy „folyamatos szűrés eredményéről a világ és hazai irodalomban még nem számoltak be”. Ennek oka, hogy nincsen elég szakember, aki a gyermekek látáshibáinak kiszűrését nagy területeket átfogóan és folyamatosan elvégezze, a kiszűrteket a rendelők terheltsége mellett ellássa, és a gondozást folytassa. Megyénk egészségügyi vezetése, és néhány a gyermekek érzékszervi fogyatékosságával gyakran találkozó szakember törekvése megoldást keresett, hogy adott egészségügyi szervezetünk lehetőségein belül e lehetetlennek tűnő feladatot megoldja. 1973 óta a megye területén élő minden iskolaköteles korú gyermeket komplex szűrővizsgálatnak vetünk alá, szervezett szűréssé szélesítve az Eü. M. 16/1964. rendelkezésére kötelezően előírt iskola előtti orvosi vizsgálatot. Terveink szerint az alapszűrést (I. lépcső) a védőnőkre kívántuk bízni, mert ők azok, akik városon és falun egyaránt jelen vannak, és hivatásuknál fogva érdekeltek a gyermekek gondozásában. A területi szakrendelések foglalkoznak a hozzájuk megadott időpontra berendelt betegekkel (II. lépcső), akik a gondozást igénylőket továbbutalják a logopédiai, audiológiai, orthoptikai állomásokra (III. lépcső). Látás, hallás és pszichés fejlettség szempontjából óhajtottunk megvizsgálni évenként és folyamatosan a megye területén élő minden iskolaköteles korú gyermeket. A védőnők a feladatot lelkesen vállalták. Az audiométer és a pszichológiai tesztek használatát megtanulták. Sciascopiára azonban természetesen nem taníthattuk meg őket. Ezért rendszereznünk kellett azokat az ismereteket, amelyeket ők is elsajátíthatnak, és amelyekkel a látáshibák nagy valószínűséggel kiszűrhetők. Ezért megállapodtunk abban, hogy szemészeti szakvizsgálatra küldik a gyermeket ha: 115
