Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 2. szám
Szemészet 116. 107—109. 1979. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye Állatpestis okozta ulcus serpens corneae DÓZSA GYÖRGY Jól ismert tankönyvi adat, hogy a hypopionnal járó, felszínes, nem gennyes szaruhártyafekélyeket leggyakrabban pneumococcus fertőzés okozza. Az antibiotikumok széles körű elterjedése óta azonban egyre gyakrabban jelennek meg közlemények olyan bakteriális szemfertőzésekről, melyekben a kitenyészett baktérium kórokozó szerepét régebben kétségbe vonták (pl. bélbaktériumok okozta endophtalmitis). Ismertetésre kerülő esetünkben olyan bakteriális szaruhártyagyulladásról számolunk be, melyben a kitenyészett kórokozó — Pasteurella multocida — szemészeti előfordulásával csak egy közleményben találkoztunk. 1973-ban Galloway és Robinson macskakarmolás okozta áthatoló sclerasérülés után kialakult endophtalmitis esetét közük. A bulbust eviscerálták, s az eltávolított részekből végzett baktériumtenyésztés során nőtt ki a fentemlített kórokozó. Ezzel szemben a test más helyein keletkezett gennyedő sebzésekben az állatpestis kórokozóját mind többször lehet kimutatni (Deboer és Dumler). Esetismertetés К. I. 49 éves férfibeteg panaszai felvétele előtt 5 nappal kezdődtek. Bal szemében szúrást érzett, mintha valami beleesett volna. Szemorvoshoz nem ment. A szúrásérzés nem szűnt meg, az elkövetkező napokban fokozódott, fájdalom lépett fel, bal szeme kivörösödött, fénykerülő lett, látása is erősen megromlott. Rendelőintézeti szemészet sürgősséggel klinikánkra utalta. Elmondása szerint szemeit sem jelen betegségével kapcsolatban, sem régebben sérülés nem érte. Ez idáig mindkét szemével egyformán jól látott. Mindkét szeme — főleg szeles időben — többször volt gyulladásban, ilyenkor rendelőintézeti szemészeten cseppeket és kenőcsös kezelést kapott. Általános betegségei közül említést érdemel 10 éve megállapított gyomorfekélye, tuberkulózisa, nemi betegsége nem volt. Státus. Látásélesség: 5/5 ünf 3mou ünj fé 5m, loc. jó. Szemnyomás tapintással mindkét szemen normális. Jobb szem: ép védőszervek, halvány kötőhártyák, tiszta törőközegek, ép szemfenék. Bal szem: fénykerülés, könynyezés, duzzadt, vörös szemhéjak. Vegyes belöveltség. Corneán VIIh irányában 3X2 mm-es, lepedékes alapú, festődő fekély, melynek nazális oldalán I mm-es beszűrt, terjedő szél látható. A cornea egész állománya borús, hátlapja sűrűn harmatozott. A kp. mély csarnok vize zavaros, alján 1 mm-nyi gennygyülem. Iris rajzolata elmosódott, piszkos-szürkés színű, pupilláris széle szabad. Pupilla kerek, centrális, tágított. Lencse tisztának látszik, gyengült vörös visszfény nyerhető. Szemfenék nem vizsgálható. Könnyutak mindkét oldalon átfecskendezhetők. A kötőhártyaváladékból Gram festéssel készült kenetben számos pálcaalakú, Gram negatív baktériumot találtunk. RR: 130/80 Hgmm, We: 10 mm/ó, VDRL: neg. Vizelet: fs: 1010/1, f, g, cukor: neg; ubg: norm; vérkép: 4 400 000 fvs: 4800, Hgb: 12,2 gr%, Se: 56% Mo: 8% Ly: 36%. Vércukor: 89 mg%. A kötőhártyazsákból nyert váladék bakteriológiai tenyésztése során Gram negatív, bipolárisan festődő, pálcaalakú baktériumok nőttek ki, melyek az Orsz. Közegészségügyi Intézetben történt identifikáláskor Pasteurella multocidanak bizonyultak. A bakteriológiai lelet ismeretében a beteget újból kikérdeztük, amikor elmondta, hogy otthonában sertéseket tart, felvétele előtt 3 nappal a sertésólat takarította, eközben viszkető bal szemét a piszkos kezével megdörzsölte. Egyébként mindennapos munkája, hogy állatszállításoknál kocsikísérő. Bentfekvése alatt helyi kezelésként 107
