Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)

1978 / 1. szám

Szemészet 115. 12—16. 1978.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinika (igazgató: Németh Béla egyetemi tanár) közleménye

A vitrektomia haszna szövődményes hályogkivonás esetén

HUDOM EL JÓZSEF, FARKAS ÁGNES

Vall [17] tanulmányából ismert, hogy ha az üvegtest előesik a hályogkivonáskor az esetek mintegy 80%-a maradandó károsodással és csökkent látással gyógyul. Két év után minden ötödik szem vaknak tekinthető. A szövődményeket [13] részben a sebzáródás zavarai — a seb-üvegtest összenövése [3] — részben az üvegtest későbbi zsugorodása okozza [2, 15].

Az üvegtestelőesés ellátásában a hagyományos módszerek — üvegtestlemetszés, teljes iridektomia, csarnokfeltöltés, az üvegtest kisimítása a sebből [4] — azért nem tudják a szövődményeket elhárítani még jó sebzárás esetén sem, mert az elülső csarnokban üvegtest marad. Emiatt a műtétet követő gyulladás elhúzódó, több izzadmány rakódik az üvegtest felszínére, így annak zsugorodása fokozódik.

Figyelembe véve, hogy egyébként az üvegtest károsodása a szem működését többnyire nem hátráltatja — előfordul, hogy olyan sérült szemek látását is sikerül megtartani, melyek üvegtestje a sclera repedésén át jórészt kiürült —, kézenfekvő volt Kasner [14] gondolata, hogy a bajt nem az üvegtest hiánya okozza, hanem a jelenléte az elülső csarnokban, ahol nincs helye. így alakította ki 1968-ban a részleges elülső vitrektomia műtétét.

Az irodalomban viszonylag keveset olvashatunk az eljárásról, noha feltehetően elterjedt, mivel a sebész általában törekszik a komplikáció elhárítására a seb zárása előtt.

Cerasoli—Kasner [5] 21 esete közül 70% gyógyult 5/12 vagy jobb látással, de a pupilla 26%-ban a sebhez húzott volt. Turtz [16] 51 esetében az eljárásnak jelentékeny hasznát nem látta, viszont több esetben káros volt.

Azt tapasztalta, hogy a hagyományosan ellátott, ill. vitrektomián átesett szövődményes műtétek nagyjából azonosan gyógyulnak, így a vitrektomia nem nyereség a hályogsebészetben. Albert [1] elutasítja a vitrektomiát a hályogműtét kapcsán mondván, hogy ,,a cél nem az, hogy mi lássuk szebbnek a szemet, hanem hogy a beteg lásson jobban”.

Ali. sz. Szemklinikán 1971 óta formált üvegtest előesése esetén általában elvégezzük az elülső vitrektomiát; a következőkben klinikánk 4 éves beteganyagában előfordult üvegtest szövődmények sorsáról számolunk be, és arról, hogy mennyire felelt meg a vitrektomia a várakozásunknak.

Beteganyag, módszer

A II. sz. Szemklinikán 1972. I. 15—1975. VI. 30. között 2678 hályogműtétet végeztünk, üvegtestszövődmény 108 esetben fordult elő. Komplikált hályog volt 51 eset, közülük 36 emelkedett szemnyomású. A lencse helyhagyott volt 22 esetben (I. táblázat).

62 esetben formált üvegtest esett elő, 25 esetben a csarnok a sebzárás után megmélyült; 21 esetben a műtét alatt folyamatosan híg üvegtest ürült.

A szövődmény miatt üvegtestlemetszés + csarnokfeltöltés (levegő, ill. Ringeroldat) 17 esetben történt; vitrektomia 45 esetben; 46 esetben a megmélyült csarnokot változatlanul hagytuk, ill. feltöltöttük (II. áblázat).

12