Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 3. szám
epihelialis kötőszövet kereksetekkel, elsősorban lymphocytákkal beszűrt (1. ábra). Dg.: Conjunctivitis chronica, xerosis conj., Pemphigus ocularis. 1975. június : Látóélesség jo.: 0,3 cc, bo.: 0,8 cc. Erősen belövelt kötőhártya, elzáródott könnypontok. Időnként és helyenként a kötőhártyát erősen tapadó váladék fedte, amely alatt a hám destruáltnak látszott. További zsugorodás az alsó, kezdődő hegesedés a felső áthajlásban. A kimetszett hegköteg területében újabb vaskos heg. Bo.-n mérsékelt zsugorodás az alsó áthajlásban. Terápia: Pilocarpin 5X/die, kortikoszteroid lokálisan. A beteg a következő egy év alatt tovább kapta a pilocarpint, amivel a glaucoma kompenzált volt. Időnként, a panaszoktól függően általános és lokális kortikoszteroid kezelést is alkalmaztunk. 1976. március : Látóélesség jo.: 0,06 cc, bo.: 0,8 cc. Jobb oldalon zsugorodott áthajtások, nagyobb hegkötegek. A cornea pannus-szerfl ereződése elérte a centrumot. Bal oldalon a gyulladásos jelek mindig mérsékeltebbek voltak, az alsó áthajlás kis fokban hegesedett. Belgyógyászati vizsgálat : Emphysema pulin. Cardioscler. std. eomp., St. p. ulc. duodeni. U: a: neg. p: neg. s: neg. ubg: norm., RR: 160/90 fvs: 5900, vvs: 4 700 000. We 5/ó. Kvalitatív vérkép: Se: 52%, Ly: 40%, St: 4%. Eo: 2% Ju: 2%. Szérum Na, Ka, glukóz, RN, bilirubin, alk. foszf. norm, értéken belül. Autoimmun betegséget laboratóriumi módszerekkel (LE, Rose, ANR, Se összfehérje) nem tudtunk bizonyítani. Nőgyógyászati vizsgálat a hüvely nyálkahártyáját korának megfelelően atrophiásnak találta. Bőr, orr- és száj nyálkahártya elváltozás nélkül. 1976. augusztus: Látóólesség jo.: kml. bo.: 0,7 cc (2. ábra). A pilocarpin kórokozó szerepét továbbra is lehetségesnek tartottuk, újra megszüntettük a cseppentését és a tenziót időnként adott Fonurit tablettával normalizáltuk. A kötőhártyából és a szájnyálkahártyából ismét kimetszettünk és szövettani vizsgálatot végeztünk. Szövettani lelet (1970/76): Az eltávolított conjunctiva-darab hámfosztott, csak néhány hámsejtsziget jelzi az epithelium helyét. A felszínt vaskos, fibrózus szövet alkotja, amely néhány lymphocyta mellett bőven tartalmaz fibrocytákat. E szövetrész alatt laza rostos kötőszövet tágult kapillárisokkal, amelyek körül lymphocytákból és plazmasejtekből álló beszűrődés látható (3. ábra). Dg.: Conjunctivitis chronica cicatricea. Pemphigus ocularis. Fluoroscein-isothiocyanáttal jelzett antihumán gamma globulinnal végzett immun hisztokémiai reakció negatív. A szájnyálkahártya szövettanilag ép volt. A pilocarpin elvonása után 10 nap alatt jo.-n csökkentek, bo.-n megszűntek a gyulladásos tünetek. 1978. február : Látóélessóg jo.: kml, bo.: 0,8 cc. Látótér változatlan, a bal szem tenziója 16—25 Hgmm között ingadozó. Lokális antiglaucomás kezelést nem alkalmazunk, e helyett hetenként 2 X '/, tbl. Fonuritot kap a beteg. A pilocarpin elhagyása óta mindkét szem halvány, enyhén könnyező. A kötőhártya zsugorodása nem fokozódott. Megbeszélés A p. o. általában a 60. életév felett kezdődik és nagyobb számban nőket érint (Bettelheim et al, 2. Lever és Talbott 7). Jellemzője a kétoldaliság. Az egyik szemen kezdődhet ugyan később is, de 2 éven belül általában fellép (Duke-Élder 5). A panaszok és a kezdeti stádium képe krónikus conjunctivisnek felel meg. Leírnak a kötőhártyában felületesen elhelyezkedő hólyagokat, amelyek helyén később erózió látható (Zingirian 12). Ez a stádium rövid ideig tart és valószínűleg ezért nem észlelik minden esetben. A kórkép fő jellegzetessége a kötőhártya zsugorodása, amely szinte törvényszerűen az alsó áthajlásban kezdődik, leggyakrabban temporalisan (Lortat-Jakob 9, Zingirian 12). A hegesedés gyakran a könnymirigy kivezető csöveit is érinti, ami a későbbiekben xerosis kialakulásához vezet. Ritkábban a könnypontok és a könnylevezető utak záródnak el (Pattén et al. 10). A feltartóztathatatlan hegesedés eredményeképpen trichiasis, entropium, cornea beszűrődések és fekélyek alakulnak ki. Symblepharon, a cornea totalis hegesedése, ereződése jelenti a végtsádiumot. Kialakul a jellegzetes „facies pemphigoidea”, a beteg „olyan szoborhoz hasonlít, ahol a szemek finom kidolgozását a művész elhagyta” (Bäumler 1). A szemelváltozások lehetnek teljesen izoláltak, legtöbbször azonban az extraocularis nyálkahártyák egy része is érintett (Degos et al. 4, Lortat-Jacob 9). 141
