Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 2. szám
Juhos Piroska: 120 dycryocystitis neonatorum üreges szondával végzett kezelésesorán szerzett tapasztalatairól számol be. Takáts István: A félreszondázás helyét hogyan lehet megállapítani? Zólyominál a szondázások hatékonysága valószínűleg még javítható. Deák György: Az esetekben dacryocystitis neonatorumról vagy atresia ductus lacrimalisról volt szó? Az elzáródás spontán is oldódik sok esetben. Meddig lehet várni? Radnót Magda: Korchmároshoz: Az anyák engedték-e teljesen egészséges csecsemőiket átfecskendezni? Volt-e a vizsgálathoz szülői hozzájárulás? Hány koraszülöttek vizsgáltak? Milyen célt szolgált a vizsgálatsorozat? Korchmáros Imre: Az intézet igazgatója engedélyezte a vizsgálatokat. Általában levegő átfecskendezésével győződtek meg a könnyelvezető utak átjárhatóságáról. Az. esetek több mint 50%-ánál kellett a könnyutakat megnyitni; a többség egyszerű könnyűt elzáródás volt. Az esetek 20%-a volt koraszülött. Százalékos különbséget nem találtak koraszülöttek és nem koraszülöttek között. Elevatoriummal szemben a kanülszondázás jelentőségét hangsúlyozza. Zólyomi Zoltán: A külső teratogén tényezők szerepét emeli ki a dacryocystitis neonatorum esetek megszaporodásában. Radnót Magda: Nem ért egyet Korchmárossal abban, hogy akinek nincs érzéke a. szondázáshoz, az küldje gyakorlott szakemberhez a beteget. A fiatalok is szerezzék meg a szükséges gyakorlatot, s ebben támogatni kell őket. Jones-szál ért egyet, aki szerint a szemészek nagy százaléka a bulbuson kívül a környék anatómiai viszonyait nem ismeri. Meg kell tanulni az anatómiát a bulbuson kívül is ‘ Vogt Ferenc (Budapest): A reumás szembetegségekről Áttekinti és saját felvételeivel demonstrálja a reumás betegségek során kialakulószemelváltozásokat. Tárgyalja a keratoconjunctivitis siccát, az ínhártya megbetegedéseit rheumatoid arthritis során, a Still-betegség triászát, a spondylitis ankylopoetica. és néhány szindrómás megbetegedés szemészeti tüneteit. Szisztémás lupus erythematosus esetén a szemészeti lelet alkalmas lehet a betegség aktivitásának megítélésére. Ismerteti a reumás betegségek kezelésére használatos gyógyszerek káros mellékhatásait. Szalóczi Károly: A hévízi reuma kórházban 10 éven át végzett szemészeti konziliárusí munka tapasztalatairól számol be. JEGYZŐKÖNYV a Magyar Szemorvostársaság 1977. október 28-án megtartott tudományos üléséről. Az ülés helye: az I. sz. Szemklinika tanterme Follmann Piroska, Tusnádi Agnes (Budapest): Kontaktüveg és glaukoma A szerzők egy eset ismertetés kapcsán felhívják a figyelmet a tenziókiugrás lehetőségére lágy kontaktlencse viselése közben, ha előzőleg a glaukomás szem nyomása, konzervatív kezeléssel nem volt biztosan nortnalizálható. Győrfjy István: Gratulál az előadáshoz, mert szerinte az irodalomban hasonló esetet eddig nem közöltek. A limbuson túl érő ún. semiscleralis lencsék a vv. aquaeosae-kra gyakorolt nyomás révén tenzióemelkedést okozhatnak. Az előadásban ismertetett lencse milyen átmérőjű volt? Follmann Piroska: a lágylencse nem ért túl a limbuson. Radnót Magda (elnök): Bemutatja a Szemorvostársaság két finn vendégét. Tuovinen, E. professzor 1960-óta szemorvos, Helsinkiben lett docens, majd 1975-től a Kuopio-i Szemklinika tanára. Vannas, A. 1943-ban született, 1973-ban egy évig Kaliforniában dolgozott, s ebben az évben lett a Helsinki Szemklinika docense; jelenleg a poliklinika vezetője. Vannas, A. (Helsinki): Kontaktüveg alkalmazása Finnországban Finnországban a lakosság kb. 30%-a visel szemüveget, 1%-a kontaktlencsét. Utóbbiak döntő többsége 10—40 év közötti, főleg 20—30 évesek. Általában szférikus korrekciót rendelnek, 1 D-t meghaladó astigmiánál puha lencsét nem ajánl. A kontaktüvegviselés célja: kozmetikai vagy terápiás. Mindkét esetben komplikációk jelentkezhetnek (Ca-lipoid lerakódás, gyulladásos infiltráció). Féloldali aphakián kívül, gyógyító szándékkal alkalmaznak kontaktlencsét: keratitis filanentosa, herpes corneae, ulcus corneae eseteiben. 12 &
