Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)

1977-05-01 / 2. szám

ként. Zimmerman (1965) akut myocardiális infarctus után 10 nappal észlelt friss szemfenéki thrombosist. Ono (1965) 301 szemfenéki thrombosisos betege közül tízen tettek említést szívbetegségről. Weinstein (1968) thrombosisos betegeinél 60%-ban, a kontrollcsoportnál 30%-ban talált kóros elektrokardiogramot. Cernea és mtsai (1970) 25 betege közül 5 előrement szívinfarctust, 17 egyéb szívelváltozást panaszolt. Oberwittler és Dickhues (1970) 226 myocardiális infarctust túlélt beteget vizsgáltak ; és három betegnél szemfenéki thrombosist észleltek, a két megbetegedés között nem találtak időbeli összefüggést. Rubinstein és mtsa (1976) a vénás occlusiót követő 10 év után ellenőrizte betegeit, 93 élő betege közül ezen idő alatt hárman szenvedtek el szívinfarctust. A 10 év alatt elhunyt betegek közül 29 esetben tudták a halál okát felkutatni, közülük 12 myocardiális infarctus következtében hunyt el.

A szemfenéki vénás occlusio etiológiája összetett. Hayreh (1976) legújabb terminológiája szerint célszerű haemorrhagiás retinopathiának nevezni a betegséget, melynek létrejöttében az artériás szár keringési zavarából származó

ÁGTHR0MB.

15

17

wk

6

Ш

< 50 50 éves 70 <

PRAE THROW.

1/1

I J ( i

< 50 eves 60

2/1 2/1 —L;...3—i

70

I—- Betegek száma kor - 1—1 csoportokra bontva

Ш Páros EKG

1. kép

ischaemia és a vena centralis retinae occlusiója egyaránt szerepet játszik. Az arteria centralis retinae részleges occlusiója is már vénás stázist — praethrombosist — hozhat létre. Az arteria centralis retinae arteriosclerosisa miatt károsodik a kísérő véna is, így az arteriosclerosis siettetheti a thrombosis létrejöttét. Ischaemiás cardiopathiában haemodvnamikai zavarok keletkeznek, mely a

86