Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)

1977-02-01 / 1. szám

Komplikációk

4. táblázat

Műtét alatt

Műtét után

uvea prolapsus

3

retina vérzés

12

üvegtest veszteség

21

üvegtesti borússág fokozódása

38

vena vorticosa sérülés

2

leválás fokozódása

13

üvegtesti borússág

1

endopht halmit is

6

retina vérzés

1

általános (szív, agy)

4

perforáló varrat

7

szekunder glaucoma

2

strabismus divergens

13

strabismus convergens

1

strabismus sursumvergens

2

chorioidea amotio

1

A különböző technikával, különböző esetenként válogatott beteganyagon végzett műtétek okozzák az eredmények eltérését, hiszen az ablatio retinae típusa, nagysága, fennállásának ideje döntően befolyásolja a műtéti beavatkozás eredményességét. Az utóbbi években 90%, sőt esetenként még efeletti eredményességről jelentek meg közlemények. Úgy gondoljuk, hogy az ablatio retinae gyógyítása válogatás nélküli beteganyagon ilyen magas százalékban még nem tekinthető megoldottnak.

Beszámolt eseteinknél a retina rögzítésére diatermiát használtunk, bár ismerjük a kriopexia előnyét ezzel szemben. Ismerjük a kriokoaguláció hátrányait is. Magas retinaleválásnál az üvegtest megfagyasztása komplikációkkal jár, továbbá az effektus megfigyelése (a retina néhány másodpercig tartó elfehéredése) nem lehetséges. Úgy gondoljuk azonban, hogy a kellően szabályozott diatermiás pergamentizáció, megfelelő krioda hiánya esetében nem okoz komplikációkat a retinában, ill. az üvegtesti térben. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy posztoperatív retinavérzés nem nagy százalékban fordult elő, és egy esetben sem fordult elő csillag alakú redőképződés a maculában. Az üvegtesti borússágok megszaporodását eseteinknek kb. 1/3-ában a subretinális folyadék leengedése következményének tartjuk.

Eseteink több mint 1/3-ában a leválás a retina 3/4 részére, ill. egészére kiterjedt, 1/5-ében a leggondosabb vizsgálattal sem találtunk lyukat. Ezen esetek műtéti megoldása komplikáltabb, prognózisuk is rosszabb.

Az ablatio retinae prevenciója mellett igen fontosnak tartjuk, hogy az ablatio retinae prodromális tünetei felismerésének következményeként az eddigieknél korábban, kevésbé kiterjedt leválással kerüljenek a betegek felvételre, ill. műtétre, ez jelentősen hozzájárulna az eredmények javításához.

Összefoglalás

A pécsi Szemklinikán 9 év alatt 251 ablatio retinae esetnél 338 műtét történt. A válogatás nélkül összeállított beteganyagban 62,5%-os eredményt értek el. A leggyakrabban alkalmazott műtétük a sclera parciális resectiója, diatermizáció és műanyaggal előidézett impresszió volt.

A szerző tárgyalja az etiológiai faktorokat, a leválás kiterjedését, a műtéti technikát, a műtét alatti és utáni komplikációkat.

IRODALOM: I. Bietti, G. B.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 152, 181 (1968). — 2. Büke, W.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 162, 147 (1973). — 3. Chignell, A.: Amer. J. Ophthal. 77, 1 (1974). — 4. Chignell, A., Fison, L. G., Davies, E. W. G., Hartley, В. E., Gundry, M. F.: Brit. J. Ophthal. 57, 525 (1973). — 5. Cibis, P. A.: Mod. Probi. Ophthal. (Basel) 3, 284 (1965). — 6. Custodis, E.: Klin. МЫ. Augenheilk. 129, 476 (1956). — 7. Editorial Brit. J. Ophthal. 59, 251 (1975). — 8. Edmund, J., Seedorf, H.: Acta ophthal. (Kbh)

18