Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)

1977-08-01 / 3. szám

múlva diagnosztizáltuk a P—S szindrómát, amikor is egy újabb tenzióemelkedés során a cornea hátsó felszínén precipitátumok jelentek meg. Állapota Depersolon csepp, pilocarpin csepp adása mellett rendeződött. A következő hét évben évente több típusos rohamot észleltünk ezen a szemen. A betegnek kisfokú myopiája volt, látásélessége korrekcióval 1,0, látótér teljes, szemfenék ép. Az utóbbi két évben a rohamok száma nőtt, fennállásuk ideje [fokozódott. A funkciók változatlanul jók maradtak. Több alkalommal végeztünk tonográfiát. P0=55, F = 5,64, C = 0,12. Az ismételt vizsgálatok is csökkent elfolyást és fokozott szekréciót mutattak. Az addig rendszeresen használt Fonurit tabletta, Prednisolon kenőcs mellé, a fokozott szekréció csökkentése céljából, Eppy cseppet adtunk, de a tenzió csak átmenetileg normalizálódott. Az utóbbi hónapokban a nyomásemelkedés, melynek maximuma 70 Hgmm volt, 30 Hgmm körül állandósult. Az addig tiszta lencsében mag és hátsó kérgi borússág jelent meg, egyidejű myopizálódással. A papilla ép, a visus (—10,0 D-val 0,4) és a látótér „romlott”, de ebben aprogrediáló katarakta játszik szerepet. A csarnokzug közepesnél szűkebb, fokozottan pigmentált, nyitott, alul kevés synechia látható. Fenti kezelés mellett állapota változatlan. A jobb szem látásélessége teljes, lencséje tiszta, nyomásemelkedést nem észleltünk,

14. sz. eset:

Az 53 éves férfibeteg 20 évvel ezelőtt állt először kezelésünk alatt a jobb szem glaukomato-cyclitises krízise miatt. A betegség lefolyásában a szindróma típusos képét mutatta. Evenként több alkalommal volt 3 naptól 1—2 hétig tartó krízise az érintett szemen. Rendszeresen használt Hydrocortison vagy Prednisolon kenőcsöt és szedett Fonurit tablettát. Funkciói teljesek voltak, lencse tiszta, szemfenék, csarnokzug ép. Krízis alatt tonográfiát végeztünk: P0=38, F = 4,2, C = 0,14. Rövid idővel ezelőtt látásromlás miatt jött ellenői'ző vizsgálatra. A jobb szem visusa, amely eddig korrekció nélkül teljes volt, most —4,0 D-val 0,8 ?. A lencsében kezdődő mag és hátsó kérgi borússágot találtunk. A bal szem funkciói teljesek, lencse tiszta, szemfenék ép, szemnyomásemelkedést nem észleltünk.

15. sz. eset:

Az 52 éves férfibeteget fél évvel ezelőtt észleltük először klinikánkon a jobb szem glaukomás rohama miatt. Fonurit tabletta, per os glicerin, pilocarpin csepp kezelés mellett a szem megpuhult, ezután iridektomia ab externo műtétet végeztünk. A műtétet követő ötödik napon a cornea hátsó felszínén precipitátumok jelentek meg, a csarnok enyhe tyndallizációjával. Prednisolon kenőcs mellett a gyulladásos jelek megszűrnek, a tenzió normális maradt. A kórképet P—S szindrómának tartottuk. A beteg másfél hónapig panaszmentes volt, ezután két alkalommal ismétlődő 3—4 hétig tartó tenzióemelkedést észleltünk, precipitátumok megjelenésével. A krízisek fenti diagnózisunkat igazolták. Eppy csepp, Prednisolon kenőcs, Fonurit tabletta kezelés mellett a szemnyomás normalizálódott. Visus, látótér teljes, szemfenék ép. A csarnokzug szűk, de nyitott, közepes fokban pigmentált. synechia nincs. Tonográfiát technikai okból nem tudtunk végezni. A másik szem ép, szemnyomásemelkedést nem észleltünk.

Megbeszélés

' A glaukomato-cyclitises krízis etiológiája még ma sem tisztázott. Posner és Schlossman a vegetatív idegrendszer centrális és perifériás részének kóros működését tételezték fel [12, 13, 14]. Mások az enyhe, exsudativ típusú, rekurráló cyclitist tekintik primernek, melyet a sugártest ereinek dilatációja és fokozott permeabilitása jellemez — valószínűleg allergiás alapon [1, 9, 17]. Hart és Weatherill [7] gonioskópiás vizsgálataik alapján a szindrómát a kongenitális glaukóma egyik formájának tartják.

Fontos kérdés a szemnyomásemelkedés mechanizmusa. A roham alatt a csarnokzugi elfolyást a szerzők egy része akadályozottnak találta [6, 7, 11, 15, 16]. A csarnokvíz szekréció normális [6], alacsony-normális [11] vagy fokozott [15, 16] volt. Két betegünknél, akiknél a vizsgálat krízis alatt történt, csökkent elfolyás mellett jelentősen fokozott szekréciót találtunk. A szemnyomás emelkedésében tehát az elfolyás akadályozottsága mellett elsősorban a fokozott szekréció tehető felelőssé. Elsődlegesnek a sugártest ereinek fokozott permeabilitását tartjuk, melyhez másodlagos, az elfolyást akadályozó csarnokzugi elváltozások társulhatnak. Ez utóbbira utal, hogy az esetek közel felében észleltük a zugképletek fokozott pigmentációját.

173